Nem lennék elég odaadó anya? Ez a vágyam is ezt mutatja?

Ezt neked kell tudnod, nekem nem férne bele hogy egy bulit válasszak a másfél évesem helyett, de ez én vagyok. Azt nem mondom hogy nem vagy odaadó anya, hisz nem ismerlek, de nekem furcsa, hogy fontosabb egy buli mint a lányod és a férjed.

Azért, mert Szilveszterkor bulizni mennél, van akire nyugodtan rá tudod bízni a gyermeket, egyáltalán nem vagy rossz anya. Mi is voltunk bálban férjemmel szilveszterkor, addig anyukámnál volt a kicsi. Idén, hogy már nagyobb lett együtt szilveszterezünk otthon barátokkal. A fő probléma itt az, hogy a férjed nem akar abba a társaságba menni. Én biztos megkérdeztem volna őt, s ha nem akar menni, akkor megegyezünk abban, hogy együtt szilveszterezünk otthon, de valamikor az év folyamán elmész a barátnődhöz buliba EGYEDÜL. Csak Szilveszterkor együtt legyetek, mégiscsak az év vége, én legalábbis a férjem csókjával szeretnék belépni az új esztendőbe.

Itt nem az a kérdés, hogy milyen anya vagy, avagy milyennek tartod magad. Nem kizáró tényező egy szilveszteri buli esetén egy másfél éves, nopláne ha valamelyik nagyi vigyáz rá. Fordítsuk meg a dolgot, mert tök egyszerű a képlet. Tételezzük fel a következőket, a valós helyzettől függetlenül: Ha a férjed szeretne elmenni szilveszterezni egy barátjához, akit nem kedvelsz és amúgy sem vagy egy eljárós típus, biztos vagy benne hogy nem tudnád a kedvéért sem jól érezni magad, erre fel ő úgy döntene, akkor elmegy nélküled mit szólnál? Hogy esne neked az, hogy a másfél éveseddel otthon hagy szilveszter éjszakára és éjfélkor maximum az alvó gyerek feje felett a cumisüvegével koccinthatsz, miközben ő a haverjaival mulat? Hogy esne, hogy a te vágyaidra, igényeidre magasről téve, kizárólag a saját öröme kedvéért mellőz téged? Nem az a baj, hogy kisgyerekes anyaként ki szeretnél mozdulni, vagy hogy a barátnőddel töltenél el egy jó kis estét. A gond ott van, hogy családanyaként és feleségként előtérbe helyezed a barátnőd és magad óhaját, miközben tudod jól, hogy a férjed nem tart majd veled. Végül úgyis úgy döntesz, ahogy akarsz, de ebben a helyzetben akkor is az volna a helyes, ha a családoddal maradnál a barátnőddel meg elmennél akármikor máskor, sehol nincs előírva, hogy csak december 31-én lehet szétrúgni a ház oldalát. Anyaként meg nyilván már túl vagy azon a korszakon, hogy csakazértis muszáj szilveszterkor bulizni. Eltérőek az igényeitek, ez nem gond feltétlenül, bár lehet még ebből probléma később is. Ám ha egy ilyen viszonylag piszlicsáré dolog kapcsán sem vagytok képesek kompromisszumot kötni, az sok jót nem jelent. Megvannak a prioritások és az lenne a normális hozzáállás az én értékrendem szerint, hogyha ilyen esetben gondolkodás nélkül a férjedet választod. Vele élsz, ő a gyereked apja, családként funkcionáltok. Ennél nem lehet sosem előrébbvaló egy óvodából megmaradt ezeréves barátság sem, arról nem is beszélve hogy a tündér barinő nyilván tökéletesen tisztában van evvel az egésszel. Bizonyára tudja, hogy nem kedvelik, vagy ez kölcsönös eleve, ahogy valószínűleg azt is sejti, hogyha ebbe a helyzetbe belekényszerít az neked konfliktussal jár, mégis ragaszkodik a társaságodhoz. Ha olyan hajj de nagy önzetlen barátnő lenne, semmiképp nem szeretné, hogy miatta a férjeddel konfrontálódj, inkább maga ajánlaná fel, hogy menjetek másik hétvégén.

Itt most nem csak az a kerdes, milyen anya vagy. Milyen feleseg, tars, barat?

Meg fogja bánni a férjed (ha még nem tette), hogy egy 11 évvel fiatalabb lányt vett el.

27essel egyetértek. Miért ne mehetne egyedül bulizni? Egy pákapcsolat/házasság nem arról szól hogy mindig mindenhova csak együtt

Vicces, hogy minden kérdés le van pontozva.