Túlzás volt elverni a kezét?

Előre bocsátom, hogy egy ötéves kisfiú apukája vagyok. Gyakran előfordul, hogy a vállalkozásom problémái akaratlanul is motoszkálnak bennem, még a hazaérkezésem után is. Ha nem vagyok 100%-ig otthon, és gondolatban mással is foglalkozom, a fiam megérzi. A gyerekek érzelmi lények és nagyon rá tudnak hangolódni a szüleikre, szeretteikre. Néha, akaratlanul, de tükröt mutatnak nekünk.

Ha a gondolataim kalandoznak, gyakran tapasztalom, hogy a fiam kapaszkodás nélkül jön le velem a lépcsőn. (Ez a mániám, hogy kapaszkodjon a lépcsőn.) De ez csak nekem fontos. Ha egyedül megy, akkor kapaszkodik. Ha az anyjával, akkor is. Csak akkor nem, ha velem jön, és én nem 100%-osan vagyok vele lélekben együtt.

Nem különösebben szeretem Müller Pétert, de most tőle idéznék pár mondatot, mert nagyon beletrafál a gyerekneveléssel kapcsolatban a dolgok közepébe:

"A nevelés nem csak elveken és okos taktikán múlik, mert elsősorban a lényünkkel nevelünk. A nevelés: titkos metakommunikáció. Ami jó benned és tiszta, és ami rossz és koszos, továbbadod. A gyerek remegi félelmeidet, aggódja az aggodalmaidat - de éli a nyugalmadat és derűdet is - ha valódi."

>Müller Péter<

Jól tetted. Nem halt bele. Egy időben elcsattant pofon sok mindent megold. Nem kell később pszichológushoz hordani meg magadat sem. Egy kézre ütés nem VERÉS, kedves elméleti nagyokosok. Minden gyerek életében van egy korszak, amikor kipróbálja, meddig mehet el. Ez lehet ovis korban, de lehet kamasz korban is. Vannak szituációk, amikor nem magyarázunk, mert minek. Például ha a gyerek tekergeti a gáztűzhely csapjait. Nem várható el, hogy megértse a gáztűzhely működését, a gáz mérgező és veszélyes voltát. Egyszerűen, kategorikusan TILOS. HA nem érti meg, akkor a kezére csapok. Vagy kedves demokratikus szülők, inkább egy gázömlés?

Azért elmennék egy demokratikus szülőhöz gyermeknek egy hétre. Kíváncsi lennék, meddig bírná magyarázattal, ha minden nap összekenném a vécé falát szaros kézzel? Magyarázna, vagy a seggemre verne? Vagy telenyomkodnám a kocsi kulcslyukát fadarabokkal, de naponta többször. Kikapnék vagy elmagyarázná a cilinderzár működését? Vagy leborítanám az akváriumot. Aztán másnap megint. Meddig tartana a nagy elméleti türelem?

#36

Azért nem csak a verés és a mindent-ráhagyok nevelés létezik. Olyan is van, hogy agressziómentesen van tekintélye a szülőnek és akkor ütés, üvöltés és egyéb mentesen is meg lehet fékezni a gyereket.

38-as, teljesen egyetértek veled. Csak ehhez a nevelési módszerhez ész is kell mégpedig nem kevés. És akinek nincs elég, az sosem fogja megérteni, hogy miről beszélsz, sőt, azokat nézik bolondnak, akik képesek így nevelni a gyereküket. Sajna...

A kérdezőnek nyilván lelkiismeret furdalása van a kézelverés miatt, különben nem tette volna fel itt a kérdését. Megerősítést várt a tettére és meg is kapta. Remélem boldog vele...