Mit csináltok, ha a gyereketek egyszerűen azt mondja, hogy "nem", és nem csinálja, amire kéritek?

“ Én nem szeretném, hogy azt tanulja meg, hogy azért pakoljuk el a dulpot meg megyünk fürödni, mert az buli.”

Csakhogy ezt nem 2,5 évesen kell erre tréningezni. Attól hogy 2,5 évesen még lehet neki buli a pakolás, nem fog vattacukorban felnőni.

Amit én csinálok az nem jutalomfalatoztatás - az a kapsz egy csokit ha megcsinálod lenne. Amit én csinálok, az motiváció építés egy 2,5 évesnek. De azért nem fogok vitatkozni, mert én így csináltam és az öt éves gyerekemet már legtöbbször már csak meg kell kérni és csinálja. Tehát nem nekem vannak gondjaim, hanem neked. Én elmondtam, hogy nekem mi vált be.

27: kevered és összemosol dolgokat, azt hiszed ha valaki nem erőből nevel gyereket, az “mindent ráhagy, az pl azt se bánja, ha nem veszi be a gyerek a gyógyszert, vagy elengedi a kezét az úttesten, vagy a konnektorban matat? “

Te nem akarod megérteni hogy nem csak két út van, és lehet úgy is, hogy nem lenyomom a gyerek torkán, hanem figyelembe veszem azt is hogy vannak érzései, se ettől még vannak szabályok, határok és nem hagyom rá. De nem kell elhinned. ;) mert nincs mással tapasztalatod, hisz ebben nőttél fel.

Egy gyerek, akinek a szülei nem engedték megélni a dühét, csalódottságát, aki mindig le lett oltva hogy ne hisztizz, akinek az volt üzenve hogy csak akkor vagy szeretve, ha olyan vagy, amilyennek elvárom, nem fogja tudni akár felismerni sem az érzéseit, kifejezni meg kezelni őket méginkább. Ezeket senki nem nevezi lelki sérülésnek, mégis egy csomó nehézséget okoz a felnőve. Ahogy a teljesítménykényszert, a szeretethajszolást, az alacsony önbecsülést, a munkamániás és még lehetne sorolni.

Deee….vannak szabalyok attol meg, hogy jatekosabban csinalunk meg bizonyos feladatokat. En se ulok mosolyogva es nezem vegig, ha villat akar dugni a konnektroba vagy ceruzaval akar a falra rajzolni vagy epp a kutya farkat akarja tepni.

Velem orditottak egesz eletemben a szuleim, en ezt mar kiprobaltam es semmit nem ertek el vele, en pedig latom, hogy uvoltozes helyett lehet maskepp is, bizonyos helyzetekben.

De majd az ido igazol, hogy ez most jo volt-e vagy sem.

En ketlem, hogy akkora kart okozna, ha vannak szabalyok, de mellette jatekosan csinaljuk meg a feladatokat.

Ha meg igen, igy jartam. De tovabbra is egy 2 evesrol beszelek, nem arrol, hogy majd 17 evesen ha osszetori a kocsit, akkor is jatekosan fogom vele megcsinaltatni.

Elhiheted, hogy nem. De 2 eves konyorgom :D

“ Már kiscsoportban is azért kell a dolgok 90%át megtenni, mert az óvónéni kérte”

21 vagyok. Nem fogod elhinni, de azért leírom. A kiscsoportban az én gyerekemmel kapcsolatban (félévi és évvégi értékelésen) mindig megjegyezték az óvónők, hogy bárcsak minden gyerek ilyen segítőkész és együttműködő lenne mint a mienk. Hogy olyan jó látni, hogy vannak ilyen gyerekek.

“ Az én logikám szerint ha addig, vagy legalábbis amíg nem érik meg rá, mindent azért csinált meg, mert az izgalmas, motiváló, és színes/szagos volt, akkor sehogy nem tud kialakulni a szabálykövető magatartás.”

Rossz a logikád. És nem tudom leírni ide 3 mondatban, hogy miért, de utána tudsz olvasni, ha akarsz - több könyv is elhangzott itt. Mind jó.

37-es, mar nem azert, de kotelezo mindig minden percben a gyerekem seggeben lenni? :D

Miert ne lenne a kerdezonek 5 perce irni?

Nekem is van, epp most a gyerekem egyedul jatszik, ilyenkor en oda nem megyek hozza, mert nem zavarom meg, orulok, ha vegre elvan.

Aztan amikor engem igenyel, nyilvan nem telefonozok. 🤷‍♀️

"Azért vannak bennem kérdések meg kritika egyes módszerekkel kapcsolatban, de ez gondolom nem baj."

Persze legyen kritika, ha teljes mértékben tudod miről van szó, kipróbáltad és nem működik.

"Csak ez a stílus nem annyira jön be, hogy "mindenki szarul csinálja, és sérült lesz a gyereke, aki nem úgy csinálja ahogy én." Szerintem ez nem ilyen egyszerű. "

Nem, ezt nem mondtam. Azt viszont ki merem jelenteni kategorikusan, hogy a tekintélyelvű (akkoris megcsinálod, mert ezt mondtam, bőgjél amíg akarsz), torkán lenyomós dologtól igenis nem használ egyik gyereknek sem, anélkül, hogy ne "sérülne".

És igen, nem ilyen egyszerű, mint amit 3 mondatban leírtam, mert sokkal összetettebb, és arra épít, hogy a saját gyerekedre reagálj, ismerd meg őt. Viszont ehhez elengedhetetlen háttér tudás a gyerek mozgatórugójáról bizonyos életkorokban. Minden módszer amik itt fel voltak sorolva több tucat eszközt kínálnak (ezek nem lettek leírva, mert ezekkel könyveket töltenek meg, nem egy hosszászólást). És igen, nem mindegyik működik minden gyereknél - még családon belül sem. De ezért van a szülő, hogy ezt kitalálja, a saját gyerekéhez finomhangolja.