Mit csináltok, ha a gyereketek egyszerűen azt mondja, hogy "nem", és nem csinálja, amire kéritek?

Az osszepakolásra nekem az jött be, hogy mondom neki, hogy hozok egy szemeteszsákot és kidobom, ami a földön lesz mire 3at számolok. Aztán elmegyek a kamrába és jó hangosan kirázok egy zsakot, úgy pakol, mint a kisangyal 😁

Az ilyen fürdés, indulás meg kell és kész, kihúzom az előszobába ha kell, de általában akkor jön hogy ő jön, ő vetkőzik, csak meg kell lódítani.

3.5 éves és még tart.

Én mondjuk nem törekszem a nyugodt hangnemre vagy a kérésre mert az életben is lesz, hogy valakinél kihúzza a gyufát, meg kell tanulnia szerintem, hogy van az a bizonyos húr, ha túlhúzza, rosszul jár. Persze nem verem meg meg ilyenek, de ha 20x szépen kértem és semmi, látja rajtam, mikor van vége a játéknak.

Nekem egy mindjárt 2.5 éves gyerekem van, és nála is előjött a dackorszak. Mi azzal tudtok normalizálni, hogy nagyobb szabadságot kapott és türelmesebbek vagyunk. Egyedül megy pisilni, lehúzza a nadrágját meg a bugyiját, utána felhúzza és hagyjuk neki ha rosszul is. A reggeli elindulásnál beleszámoljuk hogy sok idő neki felhúzni a cipőt. Reggelinél megkérdezzük, hogy "tükörtojást akarsz enni vagy rántottát" (tehát mi kínáljuk fel a választási lehetőségeket, de mégis választhat). A konyhába az egyik alsópolcra tettük a tányérját meg a villáját, és ki tudja szedni magának.

Engem idegesítenek az olyan dolgok, hogy fel kell neki vágni a kenyeret kis darabkákra, mikor már tudna enni, vagy ideges lesz ha a banán kibontása közben véletlenül eltöri magát a banánt, dehát ez van.

Hogy a játékait összepakolja, az nekünk se nagyon megy. Annyit tudtunk elérni, hogy a játékaival a szobájában játsszon, így csak ott van kupi. Ha nagyon égető már a kérdés, akkor nekünk is a kukás módszer működik.

Szóval összegezve: adunk neki szabadságot, ott ahol lehet. De így is vannak nehéz helyzetek.

"ha kérem, hogy ne lötykölje ki a teát, és direkt kiönti, majd rászólok, hogy törölje fel, és azt mondja, hogy nem?"

Tetszik neki, hogy ez teged felidegesít. Ami nekem bevált, hogy vállat vonok, oké, akkor nem. De te se töröld fel. Előbb-utóbb összeteázza a pólóját vagy ilyesmi és az idegesíteni fogja. Akkor meg lehet beszélni, hogy ezért kell feltörölni, ha valami kilötyögött véletlenül, és hát direkt csinálni meg butaság. Ja, a ruhát persze nem cserélem ki, hat sajnos így jártál, magadnak csináltad.

Nagyon megértem amúgy, hogy felhúz, engem is felhúznak folyton... szerencsére utálják, ha vizes a ruhájuk, szóval nálunk megszűnt a lötykölés.

A 2,5 évesek ilyenek jellemzően, most írhatnak neked tippeket, de leírásod alapján te azt szeretnéd, hogy hatása is legyen a kérésnek, de ez ennyi idősen sajnos meg nem igazán működik. Mármint, rázogathatod a kukásszákot, de nyilván neked az lenne a célod, hogy ne kelljen mindennap rázogatni, mert ha megkéred valamire, csinalja.

Ne, ez 2,5 éveseknek nem megy altalában. Sajna türelmesnek kell lenni, kibekkelni ezt a korszakot es közben igyekezni következetesnek lenni, de ennek inkább már 3,5 éves kora után lesz hatása.