Tönkreteszi a családunkat a 12 éves lányom?

Kedves utolsó! Ha igaz lenne az állításod, akkor nem kértem volna az internet népétől segítséget, hanem csendben meghúznám magamat, és próbálnám a lányomat csitítgatni. Mint már mondtam, kistesót tervezünk a párommal, és nem megcsalást. Elég megaláztatást ért már így is, nem kell, hogy egy anonym ember ennek a fejében még gyanusítgasson is.

Köszönöm az értelmes kommenteket, bejelentkeztem egy családterápiára. Tegnap ismét leültünk hárman beszélgetni, de a dolog mit sem változott. Minél görcsösebben akartam, hogy bevallja, annál inkább belelovalta magát a hazugságok gyártásába. Mikor említettem, hogy családterápiára fogunk járni a lányom teljesen kikelt magából, és megkérdezte, hogy a pasim is jönni fog-e Párom faképnél hagyott minket, kikészíti ez az egész, ugyan úgy, ahogyan engem is. Lefekvés idő után hazajött, és leültem vele külön is beszélgetni. Bevallotta, hogy azért húzott a lányunk felé, mert nem akart benne csalódni, és nem akarta felfogni, hogy ilyenre képes. Belátta, hogy segítségre van szüksége. Talán a házasságunk nem megy tönkre.

Ezen kívül beszéltem a tanárnővel, sajnos beigazolódott a félelmem. Azt mondta, hogy ha én nem hívom, akkor Ő hívott volna, mivel az év végére teljesen kifordult magából a lányom, és 1-2 anyuka panaszkodott is neki, hogy otthon a gyermekük azt ecseteli, hogy mit hallott a lányomtól. Érdekes ezt a nyár közepén megtudni, én úgy gondolom, hogy az első ilyennél kötelessége lett volna szólnia a tanárnőnek, hogy mit pusmognak a hátam mögött.

Végülis arra jutottunk, hogy ha nem változik a helyzet nyár végéig, kivesszük az iskolából a lányomat, és máshova fogjuk beíratni.