Miért zavarja, hogy mennyit vásárolok, ha semmi köze hozzá? Tönkreteszi az életemet.
Az apám szerint beteges, hogy mennyi pénzt elköltök és mennyi cuccom van. Most kitalálta, hogy nekem segítségre van szükségem...
De nem értem, miért szól ebbe bele, amikor semmi köze hozzá.
1. Gyerektartást nem fizet már évek óta, előtte is csak több hónapos könyörgés után tette meg.
2. Nem az ő pénzét költöm.
3. Számomra ő egy idegen, ne próbálja megmondani, mit tegyek.
Kitalálta, hogy anya semmire nem nevelt, csak a rossz példa van előttem (anyának a pénz és az ehhez kapcsolódó dolgok az elsők, de ehhez már hozzászoktam az évek alatt), nem normális, hogy engedi, hogy akkor járjak haza, amikor akarok és az egész nyarat nélküle tölthetem, nem is foglalkozik az életemmel az anyám.
Ezt úgy mondja, mintha ő az utóbbi években minden nap beszélt volna velem és tisztában lenne az életemmel, pedig ez nem így van.
Az utóbbi időben vette fel velem a kapcsolatot, elmondása szerint rendeződött az élete és szeretné, ha többet beszélnénk... De csak azt hallgatom, hogy mennyire rosszul lettem nevelve, beszél anyával, hogy vidéken töltsem a nyarat apa szüleinél, jót fog tenni egy kis változás, ott majd igazi értékeket láthatok, stb.
Nem tudom, miért hiszi, hogy jön és majd mindent úgy teszek, ahogy ő kigondolja.
Mert gyerek vagy.
Nem attól lesz apa, hogy fizet gyerektartást vagy sem. Én a másik szülő válaszát is meghallgatnám, mert sok anya lehetetleníti el az apa gyerek kapcsolatot válás után.
Anyának ítélte a bíróság a felügyeleti jogot, ő pedig egyáltalán nem szól bele az életembe.
Persze, hogy nincs normális értékrendem, amikor úgy nőttem fel, hogy az anyám úgy cserélgeti a gazdagabbnál gazdagabb férjeit/szeretőit/barátait, mint más a cipőit, folyton külföldön van, engem vagy lepasszol valakinek (ez már egyáltalán nem fordul elő), vagy visz engem is. Az elején még izgalmas volt folyton repülni, fürdeni a tengerekben, aztán volt idő, mikor borzalmasan utáltam a reptereket, de már rájöttem, hogy ennek az életnek is rengeteg előnye van, szóval hozzászoktam.
Elfogadtam, hogy anyának szüksége van a drága holmikra, a luxusra, nem szereti az "átlagos" életet és ő bármit megtesz, hogy ilyen életszínvonalon éljünk.
Ez nekem is oké, mert lényegében így azt teszek, amit akarok és tényleg nincs okom a panaszra, jó életem van.
Apának mindig itt volt a lehetőség, hogy foglalkozzon velem, mégsem tette soha. Neki fontosabb volt a vidéki szeretője, akitől már van 3 gyereke és aki engem gyűlöl.
Lassan 17 éves vagyok, nem most kéne elkezdenie foglalkozni velem. Sikerült felnőnöm nélküle, ezzel elkésett.
Megteheted,tedd.
De bölcsebb lenne ezt a sok pénzt hasznosabb dolgokra is költeni,vagy félretenni.
"fel, hogy az anyám úgy cserélgeti a gazdagabbnál gazdagabb férjeit/szeretőit/barátait, mint más a cipőit, folyton külföldön"
És ezek után te még apádra vagy mérges.
És mondd már el,hogy te kinek a pénzét költöd? Mert a leírásod alapján anyád kb. egy luxusprosti. Az nem zavar? Ez szerinted oké?
Amikor épp megveszel megint egy új cuccot,gondold végig,hogy idegen pasinak a pénzét költöd,ami onnan van,hogy anyukád "kedves volt vele".
Kapcsolódó kérdések:
Minden jog fenntartva © 2024, www.gyakorikerdesek.hu
GYIK | Szabályzat | Jogi nyilatkozat | Adatvédelem | Cookie beállítások | WebMinute Kft. | Facebook | Kapcsolat: info(kukac)gyakorikerdesek.hu
Ha kifogással szeretne élni valamely tartalommal kapcsolatban, kérjük jelezze e-mailes elérhetőségünkön!