Fogszabályzásra lenne szüksége a fiamnak 10 éves, de ő nem akarja, nem együttműködő. Ilyenkor mit lehet csinálni?

Mondtam, te egészen nyugodtan neveld a saját gyereked a saját elveid szerint és kerüld azokat, akik nem bíznak minden gyereket illető döntést magára a gyerekre, én ezzel szerencsére nem tudok azonosulni.

Egy gyerekért, főleg egy 10 évesért a szülők a felelősek és bizony nem hozhat minden döntést szabadon és nem mindig az lesz, amit ő akar, bármennyire is hatalmas “trauma” ez egy gyereknek. A szabályt a szülő hozza és normális szülő a gyereke érdekeit tartja ilyenkor szem előtt, nem azt, hogy jaj szegényke nem hozhat az egészségét illetően önálló döntéseket. Ugyan már. Attól ő még szabad ember, de ne akarjuk már úgy előadni, hogy egy kisgyereknek teljes szabadságot kéne adni a kezébe ahhoz, hogy ne rühellje a szüleit! Egy gyerek még csak gyerek, ez van.

Jesszus, eddig is szánalmas volt ez a vergődés, de hogy komolyan egy felnőtt, 57 éves ember ennyire megkeseredett legyen, hogy oldalak óta itt kampányol azok a szülők ellen, akik nem bízzák az eü döntéseket egy tíz éves kisgyerekre, az valami egészen döbbenetes. Ne magadból és a szüleidből indulj már ki, én elhiszem, hogy te iszonyatosan sértett vagy, de próbáld felfogni, hogy nem hálaistennek nem mindenki látja ennyire borúsan az életet és nem, véletlenül sem rühelli meg minden tini egy életre a szüleit egy ilyen baromság miatt. Duzzog miatta pár napig, aztán belátja, hogy ez igen is az ő érdekét szolgálja. Nálunk legalábbis egyetlen egy rokon/barát sem fordult egy életre a szülei ellen, mert szemüveget vagy épp fogszabályzót kellett viselnie. Aki ennyi miatt megutálja egy örök életre a szüleit, akik felnevelték, akik igyekeztek mindent megadni neki, akik mindig ott voltak mellette, nos annak jó eséllyel mentálisan vannak gondjai és nem is kár a szülőknek se (bár ezt könnyű mondani), ha nem tartják a kapcsolatot. Ilyen hálatlan emberre senkinek nincs szüksége szerintem.

Jaj ugyan, mit kell elszenvednie szegény gyereknek, aki nem dönthette el, hogy akar-e fogszabályzót vagy sem? Mintha minimum ki akarnák heréltetni a szülők, mintha direkt rosszat akarnának. Gondolom akkor arról is a 10 éves hozza nálatok a döntést, hogy kíván-e szemüveget hordani, kíván-e iskolába menni, kíván-e elmenni fogorvoshoz betömetni a lyukas fogát, kíván-e tanulni meg úgy egyébként bármit akar-e vagy épp nem. 10 éves kisgyerekről beszélünk az ég áldjon már meg, miféle szabadságot kéne még neki adni?! Nehogy már a nyúl vigye a puskát, b.sszus. Egy kisgyerek még nincs annak teljes tudatában, hogy az efféle döntéseknek mekkora súlyuk van, milyen következményekkel járhatnak a későbbiekben. Feszegeti a határokat, lázadozik, csak azért is ellent akar mondani a szülőknek, ami egy bizonyos határig rendben is van, de van egy pont, amin nem léphet át. Normális szülő pedig nem fog mindent is a gyerekékre hagyni, mondván jól van, mindegy és nem is fogja minden létező döntésről a gyerek véleményét kikérni és aszerint cselekedni. Ha mi a férjemmel pl akarunk még egy gyereket, de a meglévő gyerekünk nem akar kis tesót, akkor azt kéne mondanunk, hogy jó rendben, akkor nem lesz több gyerek?! Mert ha ennek ellenére bevállaljuk, akkor mi lesz az ocsmány, konzervatív szülők? Ohh, kérlek, ne nevettess. Aztán ugyan azokat a szülőket, akik le sem tojják a gyereküket, egy deka szeretetet nem kapnak otthon, nem törődnek velük, esetleg verbálisan/fizikailag is bántalmazzák, azokat minek neveznéd, hm? Ha szerinted az is ocsmány, aki elviszi fogszabályozásra a gyereket, akkor egy ilyen "szülő" micsoda? Na ő csak az igazán ocsmány.