Miért hiszi az emberek többsége azt, hogy a gyermeket verni kell?
"Senkinek sincs joga verni a gyermeket, a szülőnek sincs. Aki képtelen másképpen hatni rá, az nagyon elrontott valamit. Magában keresse a hibát." - válaszoltam, és mindössze 32 százalék értett ezzel egyet. A nagy többség tehát úgy véli, lehet indokolt a testi fenyítés.
Ismerem a lehengerlő kinyilatkoztatást: "Engem is vert az apám, és mégis ember lett belőlem!" Na, igen, de milyen? - kérdezhetjük ilyenkor.
Meg mernék esküdni rá, hogy akik a gyermek verésével egyetértenek, azok az állatokat is verik. Sőt,talán rúgják kutyájukat. Persze "indokolt esetben".
válasza:Huh, de paprikásak ezek a gyerekverők! 21:09, nyugodj meg, láthatod a hozzászólásokból, nem csak Te, de minden pofozó, fenékre és kézre ütő tele van bűntudattal! Szerényen megjegyzem, agresszivitás nélkül: okkal. Minden a gyerekre mért ütés függetlenül erejétől és helyétől, a felnőtt viselkedésének csődje. Mind érzi ezt, bár letagadja maga előtt.
Csak azt árulná el valaki, férjét miért nem veri, ha el akar érni nála valamit, aki gyerekét veri? Egy-egy pofonkát miért nem reszkíroz meg?! Tán csak nem az erőfölény miatt fogja vissza magát?! Mert a kisgyerek, ugyebár, ha visszaüt, kap egy nagyobb tacslit - gondolom. Vagy helyette jön a vigasztalás netán? Nehezen tudom elképzelni utóbbi jelenetet paprikásék otthonában...
Jöhet a sikoly: "Még hogy vigasztalni, amikor MEGÜTÖTTE ANYJÁT?! Az ilyenek miatt jutottunk oda, ahova jutottunk!" Még halkabban kérdezem: ki kezdte? És milyen példát kapott a gyermek?! Ütni! Mit tanult meg akár egyévesen?! Ütni! A konfliktusmegoldás milyen módjára kapott útmutatást? Ütni! Bizony, az új generáció olyan, amilyenné az előző tette.
...Ó, bocsánat, hiszen mindenki csak LEGYINT, az NEM ERŐSZAK. Hm.
válasza:Kedves kérdező.
Mennyi idős vagy, és hány gyereked van, vajon hogyan neveled őket diktátorokká?
Csak úgy kíváncsiságból :)
Továbbá küldhetnél egy kis anyagi támogatást (úgy 20 milla talán elég lenne), hogy abszolút gyerekbiztossá tegyem a lakást, magyarul a fél panelt szét kéne bontani, és újjáépíteni amire nekem nincs keretem. :)
Nem minta babám van. Akaratos, hisztis, erőszakos. Neki nem használ, ha akár 100 alkalommal türelmesen elmagyarázom mit miért nem szabad, már csak azért is csinálja. Talán eszedbe sem jut, de egy fakanál, műanyag kupak szinte minden veszélyes lehet. Sőt még a bújócskázós pléd is, ha belegabalyodik a baba (megfulladhat).
Eddig még nem bántottam, de már mondtam neki, ha lekerül a pelus dádá lesz, ha rosszalkodik (saját életét veszélyezteti pl a 220-as kábel rágásával, amit NEM tudok eltüntetni sehova).
Egyébként szívesen kölcsönadom 24 órára. A két nagymami is megkapta, az egyik azóta ideggyógyászatra jár, a másik nyugtatót vesz be mielőtt megkapja "megőrzésre". :) Pedig mindegyik erős akaratú, nem rozzant nagyi. Mégis kikészítette őket rendesen...
Már születése után közvetlenül ilyen volt. Szüléskor úgy rúgta ki magát, sosem felejtem el. A csecsemősök szó szerint fellélegeztek, hogy hazajöttünk. Szopni nem volt hajlandó, tépte a mellem. Ezek szerint már a pocakomban félreneveltem? :)
11 hónapos miniszörnyeteg boldog és ezek szerint rendkívül rossz anyja :)
válasza: válasza:Most már én is kíváncsi vagyok hány gyermeked van és azok még is milyenek! :)
Kérdésedre a személyes válaszom, hogy a férjem a maga 36 évével már nagyon is felnőtt. Neki is volt egy édesanyja, aki bizony rácsapott a fenekére, ha rosszul viselkedett, a feleségnek már nem dolga őt megnevelni, legalább is egy jó házasságban nem! Az ő édesanyja volt hogy ennél tovább is ment, és szíjjal ütötte a hátát, aminek nyoma is maradt, a férjem még is tiszteli és NAGYON SZERETI az édesanyját, illetve sosem bántalmazná ilyen szinten a gyerekeinket! Ez egyáltalán nem ezen múlik! Gondolom valami gyermektelen okoskodó egyetemista lehetsz, aki szociológiát vagy gyermekvédő dolgokkal kapcsolatos órákat hallgat... Majd ha egyszer gyereked lesz, írd meg mit csinálsz amikor már elpattan az a bizonyos cérna, mert rajtad kívül minden SZÜLŐ érti mi a különbség az verés és a legyintés között, és állítom nincs olyan aki egyszer ne csapott volna a gyermeke kezére, de olyan se, akinek sosem csaptak a kezére, max nem emlékszik rá! :)
15:18 Attól tartok, Kedvesem, hogy rám vetíted hangulatodat és zaklatott közérzetedet, ezért találsz engemet idegesnek. Mosolyogva vitatkozom,mindig mosolyogva, és sosem saját igazamat keresem - ez esetben is a kisgyermekek igazságát.
Ha elmesélsz egyetlen esetet, amikor a fenékre csapástól, pofontól a gyermek megnyugodott és ÖRÖMMEL szófogadóbbá vált, ami jó előhírnöke későbbi elfogadó magatartásának, azonnal egyet fogok érteni Veled.
21:40 Kíváncsi vagy, rám, mondod... de hát nem ÉN vagyok a téma! Kár lenne átcsúsznunk az ötévesek veszekedésének színvonalára, miszerint "hülye vagy!", "te vagy a hülye!" A vitában a vitatkozó fél személye érdektelen. A téma mellett érdemes maradnunk.
A gyermekverés a téma.
Az eddig elhangzottakat összegezném:
Az érv mindig az, hogy NEM ÁRT, és NEM HAL BELE, és ilyesmik.
Egyetlen épkézláb érv hangzott el, hogy tanulja meg, mit szabad és mit nem.
De vajon muszáj-e FÁJDALOMMAL tanítani? Mert a kézre verés fáj. Különben miért is sírna tőle a gyermek? A fenékre verés fáj. A pofon fáj.
Egészen biztos, hogy a fájdalomokozás a tanítás nélkülözhetetlen eszköze? Mert ez esetben csupán erről van szó, NEM nevelésről, csupán arról, hogy megtanulja, mit nem szabad. Biztosan fájdalmat kell okoznod e célból gyermekednek? Kikerülhetetlen?
válasza:Arra nem válaszoltál,hány gyereked van és miként neveled őket!!!
Nekem kettő van nem vagyok veréspárti.De a nagyobbik már kapott ki.nem azt mondom hogy büszke vagyok rá,de nevelő célzattal,muszáj volt.Szégyellem magam érte így utólag,de akkor a tehetetlenségtől,a dühtől és a kétségbeeséstől vezérelve kapott ki.
Kapcsolódó kérdések:
Minden jog fenntartva © 2024, www.gyakorikerdesek.hu
GYIK | Szabályzat | Jogi nyilatkozat | Adatvédelem | Cookie beállítások | WebMinute Kft. | Facebook | Kapcsolat: info(kukac)gyakorikerdesek.hu
Ha kifogással szeretne élni valamely tartalommal kapcsolatban, kérjük jelezze e-mailes elérhetőségünkön!