Védőnő vélemények?

Elsö terhességem során és az azt követö 1,5 évben 9! Védönönk volt...(ebböl 5 terhesség alatt) Gondolhatjátok mekkora segitség volt mind...mire megszoktam mi a neve jött is a másik.

Persze ez egy kirivo eset,nem az én hibámbol. Ha nem lett volna kötelezö már az elsö 3 után hagytam volna az egészet a francba!

3 éve most ugyanaz a védönönk van,egyszer találkoztam vele.

Mi értelme ennek az egésznek?

Nekem nulla segitség nem volt egyik sem,pedig volt hogy kellett volna.

Kérdező!

Naiv gondolat, hogy az, aki szalonnával etetné, kitámasztaná, bébikompba tenné, bármilyen módon veszélyeztetné... stb. TUDJA magáról, hogy van még mit tanulnia. A tudatlan réteg lenne az első, aki azt mondaná, nem kér a szolgálatból, "nekem ide ne jöjjön ez a naccsád...!".

A hátam közepére kívánom a saját védőnőnket, mert érdemi segítséget nem nyújt, csak az időnket rabolja,

ugyanakkor tudom, hogy valahol életet ment, ha van valaki, aki ránéz a babára.

Talán max. úgy lehetne, ha mondjuk a gyerekorvosnak vállalna kezességet, neki lenne döntési joga, hogy "na ide és ide felesleges kimenni a védőnőnek, ott boldogulnak... de itt és itt".

De persze

Még komolyan nem hallottad azt az "érvelést", hogy "de hát az anyáink és nagyanyáink is pörköltöt dugtak kenyérrel...stb a szánkba 2-3 hónaposan, oszt mégis felnőttünk..."?

Álomvilágban élsz ha szerinted elég lesz annyit mondanod, hogy" de anyuka, mi azt tanultuk a főiskolán, hogy ez árt!".

Ó igen, nem beszélve arról, hogy van az a réteg (főleg a - nagyon - fiatal és a gyerekvállalásra nem igazán felkészült anyák), akiket elsősorban a nagyon okos nagymama lát el mindenféle "jó" tanáccsal. Pont tegnap futottam bele egy Facebook csoportban egy ilyen anyukával, aki azt fejtegette, hogy ő KÉT HETESEN még nem mert adni almalevet, de most, hogy már egy hónapos a babája, megpróbálkozna vele, hiszen a "szakkönyv" is azt írja, hogy két hetes kortól már lehet. Páran kérdezték, hogy mégis miféle szakkönyv, kiderült, hogy az anyukája egy régi babás könyve, és hogy az egy dolog, hogy régi, de attól még a babák nem változtak, úgyhogy biztos jó, anyukája külön fel is olvasta neki ezt a részt, úgyhogy tuti fontos. Amikor páran szóltunk neki, hogy ezt nem kéne, ezért és ezért, akkor az volt rá a válasza, hogy biztos, hogy lehet így is, mert különben a védőnő is mondta volna már, hogy ne tegye. Gondolom egy védőnőnek eszébe sem jut, hogy már újszülött korban elmondja, mikor kell a hozzátáplálást kezdeni.

Ráadásul a hasonszőrű anyukák kapásból a védelmükbe vették, mondván, hogy "jaj, ma már levegőt sem vehet a gyerek", "mindent meg kell tőle tagadni, ami jó", "mi baja lenne, mi is ezt kaptuk", "nagyanyáink sem voltak sose betegek, pedig újszülött koruktól kaptak mindenfélét", "ősanyák okoskodása", stb.

És ez általában így szokott zajlani, ha valaki a fejébe veszi, hogy az 1-2-3 hónapos babáját majd ő jól megtömi valami sz*rral, sőt, sokszor arra hivatkoznak, hogy nekik a védőnő megengedte, hogy korábban kezdjék a ht-t, mert nem hízik / nagyon sokat hízik / bukós a baba, vagy csak szimplán a fejükbe veszik, hogy "még mindig jobb a gyümölcs, mint a tápszer". Volt, amelyik az egy hónapost gyümölcsjoghurttal etette, mert kétféle tápszert kipróbált, és nem fogadta el egyiket sem a gyerek, és amikor rákérdeztem, hogy halál komolyan JOGHURTTAL eteti az egy hónapos gyereket, amikor tejterméket még eleve baromi sokára lehetne csak adni, akkor azzal jött, hogy hát ez amúgy is csak ilyen gagyi joghurt, abban képzelhetem, hogy mennyi tej van.

És mondom, nagyon sokan arra hivatkoznak, hogy nekik vagy a védőnő, vagy a gyerekorvos ezt "megengedte", vagy egyenesen ajánlotta. Amúgy ugyanezek az anyák azok is, akik három nap kórház után úgy jönnek haza az újszülött babával, hogy nekik saaaaajnos nincs tejük. Ha már egyszer van védőnő, esetleg ajánlhatna ilyen téren is segítséget, még ha ő maga nem is tud szoptatás terén segíteni, de együttműködhetne a helyi, környékbeli szoptatási tanácsadókkal. Mivel ezek a saaaaajnos nincs tejem anyukák azok, akik aztán 1-2 hónaposan már ki akarják váltani a tápszert, mert jaj, az műkaja, akkor már inkább egyen almát meg joghurtot a gyerek.

#56

Kicsit találva érzem magam. A végén leírt eset nálam is előfordult. Sok komplikáció volt a szülés alatt, jelentős vérveszteséggel. Néhány csepp tejnél több egyszerűen nem jött. Előírás szerint védőnő, gyerekorvos is megjelent, sőt az első 1-2 hétben elég gyakran, az én kérésemre. Fejtem, próbáltam, tényleg vicces két csepp gurult az edény alján 20 perc fejés után.

Két hét után a gyerekorvos mondta, a védőnővel egyetemben, hogy ne szivassam magam tovább ezzel. A tápszerek jó minőségűek, a kolosztrum egy cseppel is bejutott.

Tápszeres lett, ennek ellenére nem etettem pörkölttel egy hónaposan, sőt elég szigorúan tartottam a hozzátáplálási ajánlásokat. Ahol bizonytalan voltam, mert ugyanarra az ételre két különböző életkort adtak meg, a későbbit választottam. Egy éves korára evett mindent, kivéve az erősen allergizáló ételeket (pl földimogyórval megvártam a két éves kort), és a gombát a nehéz emészthetősége miatt. Azt közel három évesen kapott, de nem ízlett neki, így nem erőltettem.

Tényleg van olyan, hogy nem indul be a tejtermelés, de azt se tartom jó megoldásnak, hogy mindenáron erőltetni kell a szoptatást. Hatalmas nyomást jelent és pont azt a pszichés energiát veszi el az amúgy is fáradt anyától, amire ilyenkor még inkább szüksége lenne.

#52

A választhatósággal az a baj, hogy nehéz kívülről felmérni, hogy ki az, akinek tényleg felesleges és ki az, aki annak gondolja, de közben veszélyezteti a gyerekét.

A bántalmazó szülőknél gyakori, hogy saját meglátásuk szerint helyesen nevelik a gyereket. Ennek kiugró példája az agárdi vagy a gyöngyösi eset.

Ha esetleg pszichésen instabil az anya, akkor eleve nem lesz betegségtudata, viszont a gyerekre veszélyt jelent.

A gyermekvédelmi jelzőrendszer nem működik megfelelően, mert sokszor tényleg azokat terhelik, ahol nincs rá szükség, míg azokat hagyják békén, ahol be kellene avatkozni. Ráadásul ez társadalmi státusztól független, mert más jellegű elhanyagolás vagy bántalmazás léphet fel, de mind veszélyes a gyerekre nézve.

A tanult, magas státuszú szülőknél (HA veszélyeztetés előfordul) még nehezebb is a gyermekvédelem dolga, mert éppen a státuszuk miatt könnyebben meg tudják téveszteni a környzetüket. Ilyen esetekben jellemző az általános megrökönyödés, ha kibukik valami, hogy " de hát olyan kedves, rendezett emberek voltak, nem gondoltam volna, hogy....".

Az egyszerűbb embereknél kisebb az eszköztár az illúzió fenntartására, ott gyorsabban tetten lehet érni a mulasztásokat vagy szándékos bántalmazást.

#57

Elnézést kérek, ha bántóan fogalmaztam, természetesen nem az ilyen esetekre gondoltam, tudom én is, milyen szenvedni a tejjel, az első babám nekem is tápszeres volt, bár valószínűleg nálam tényleg a technika volt rossz, mert a másodikat már gond nélkül tudom szoptatni, de ettől még az érzést sajnos ismerem. Tudom, hogy van olyan, aki minden létező segítséget megragad ahhoz, hogy tudjon szoptatni, és sajnos még ennek ellenére sem sikerül, és én is azon a véleményen vagyok, hogy jó a szoptatás, de nem MINDEN ÁRON, hiszen ha csak egy szenvedés az egész, akkor nem kell erőltetni.

És természetesen nem azt akartam sugallni a korábbi válaszommal, hogy aki tápszerrel eteti a babáját, az törvényszerűen túl korán is fog hozzátáplálni, inkább pont arra akartam utalni, hogy vannak sajnos olyan tudatlan, tájékozatlan anyák, akik a két hónapos baba számára egészségesebbnek hiszik a pörköltet nokedlivel, mint a tápszert, miközben a tápszer valóban a baba igényeinek megfelelően lett összeállítva, ellentétben a felnőtteknek való ételekkel.

Még egyszer sajnálom, ha megbántottalak, nem állt szándékomban.