Védőnő vélemények?

Nekem eddig szerencsém volt a védőnőkkel, egyszer sem jutott eszembe lemondani bármelyiket is.

1. védőnő: Huszonéves, gyermektelen, nem volt sem erőszakos, sem okoskodó, bár érdemi információt nem igazán tudott adni, mikor kértem. Aztán úgy voltam vele, hogy én vagyok a terhes, nekem kell megoldani a dolgokat.

2. védőnő: (költözés miatt) egy nyugdíj előtt álló hölgy, sok tapasztalattal, de úgy éreztem, hogy picit "elavult" a tudása, de alapból kedveltem, ha kérdésem volt, mindig válaszolt, nem volt tolakodó. Viszont kicsit felületesen végezte a munkáját, még a kiskönyvemet sem töltötte ki rendesen, szívhangot sose mért, stb...

3. védőnő: (az előző nyugdíjba ment ugye): egy velem egykorú, gyermektelen csajszi (28-30 körül). Abszolút kedvenc, imádtam. Naprakész, pontos és hatalmas tudással rendelkezett, határozottan válaszolt mindenre, mindenben a segítségemre volt, a babámhoz is úgy nyúlt, mint aki kb 1000 éve ezt csinálja, a lányom is imádta, mikor meglátta, ódákat tudnék róla zengni. Tényleg imádtam.

4. védőnő: (sajnos az előző teljesen otthagyta a pályát...) szintén velem egykorú, gyermektelen, és abszolút kezdő. A tudása csak a tankönyvre korlátozódott, és a babához is "félt" hozzányúlni/megvizsgálni. Szívesebben beszél(t) a leendő esküvőjéről, mint a gyerekeimről, de ettől függetlenül negatívat nem mondanék rá, mert ha kérdésem volt, bármi, azonnal utánanézett, és segítségemre volt.

5. védőnő: (költözés miatt) szintén velem egykorú, gyermektelen, viszont tapasztaltabb, mint az előző. Még nem nagyon ismertem ki, csak 2 hónapja vagyunk itt, a tudása szerintem rendben van, egy picit az zavar, hogy velem is úgy beszél, mintha csecsemő/baba/kisgyerek lennék :D Szó szerint gügyög :D De ezt betudom annak, hogy a napja nagy részét pici gyerekekkel tölti, és ez legyen a legnagyobb bajom.

Összességében mindegyik védőnőmet szeret(t)em, és szerencsésnek érzem magam, hogy nekem kedves és viszonylag jó védőnők jutottak.

(Ui.: Az egyik barátnőm is védőnő - igaz most épp "szabin", mert Ő is babázik, és abszolút neki van a lehető legnagyobb tapasztalata, és tudása mind közül. Csak hát ugye nem választható, és messze is lakik, de hozzá is bármikor fordulhatok a kérdéseimmel.)

Két védőnőnk volt eddig, legalább is, akik tényleg kapcsolatot is tartottak velünk. Az elsőt nem szerettem, a mostanit nagyon :)

Az első, a nagyobbik gyerekem születésekor volt velünk, ő idősebb volt, nagyon sokat járt a nyakamra, ő nem tanácsolt, hanem kijelentett és utasított. Szörnyen idegesítő volt, állandóan éreztette velem, hogy én hozzá képest milyen tudatlan vagyok, hogy az ő szava a szentírás, hogy én csak ne gondoljak semmiről semmit, majd ő megmondja a tutit. Még ez zavart volna kevésbé, mert az ilyesmi rólam lepereg, de az pláne nagyon zavart, hogy állandóan csak úgy beállított. Volt, hogy már a lépcsőházban álltam kabátban, a gyerek szintén felöltöztetve, babakocsiban, amikor megjelent, és követelte, hogy menjünk be a lakásba, vetkőzzünk le, mert ő most van itt, ő nem akar visszajönni holnap, meg amúgy is, gyed-en vagyok, mi dolgom lehet, ami nem tűr halasztást.

Amúgy nem voltunk problémás család, tiszta, rendezett körülmények között éltünk, maximum annyi lehetett, hogy fiatal voltam (20 éves), de azt hiszem, ez nem ok arra, hogy valaki szabályosan zaklasson.

Költözés után (1 évig laktunk ott a gyerekkel) lett egy új védőnőnk, de őt összesen egyszer láttam, hozott egy tájékoztatót egy védőoltásról (ne kötelezőről), és el is ment. Közben valami váltás lehetett, mert évekkel később egy teljesen másik védőnő talált be engem a lépcsőházban, leteremtett, hogy nem vagyunk otthon (oviból, munkából jöttünk haza éppen), pedig ő ott állt és csengetett, aztán leszidott, hogy nem járunk hozzá. Mondtam neki, hogy fogalmam sem volt róla, hogy kellene, engem kb. 5 éve nem keresett védőnő, pedig a számom nem változott, és ahogy látom, tudták, hogy itt lakunk.

Közben újra elköltöztünk, és amikor a második gyerekemet vártam, nekem nagyon rossz emlékeim voltak a védőnőkről, ezért már azt fontolgattam, hogy lemondom az egészet (tudom, most már nem lehet, tavaly még lehetett volna), de aztán amikor terhesen elmentem az itteni védőnőhöz, már nem éreztem szükségét. Egy nagyon kedves, középkorú, jól felkészült, nem tolakodó, nem erőszakos védőnőnk van, jókat lehet vele beszélgetni is akár, mindig mindenre tud tanácsot adni, pedig amúgy tudom, hogy nincs saját gyereke, de engem ez a legkevésbé sem zavar, a szakmáját jól ismeri, ez a lényeg. Na, ő pont az a típus, aki elmondja, hogy egy adott dolgot lehet így csinálni, vagy lehet úgy csinálni, vagy lehet amúgy csinálni, elmondja mindegyiknek az előnyét, hátrányát, és kész. Meg általában meg szokta kérdezni, hogy van-e már valami elképzelésem az adott dologról, pl. hozzátáplálás, vagy altatás, vagy akármi, és ha mondom, hogy igen, ezt így meg úgy tervezem, akkor oké (jó, nyilván ha valami nagyon gáz dolgot találnék ki, akkor mondaná, hogy nem jó úgy), ha meg azt mondom, hogy még nincs elképzelésem, akkor elmondja, hogy miket lehet csinálni.

Nem tudom, milyen fórumokra gondolsz, ami arról szól, hogy hogy kerüljék meg a védőnőt, én ilyenről nem tudok, pedig elég sok babás fb csoportban vagyok tag. Inkább az szokott lenni a probléma, hogy sok védőnő teljesen elavult dolgokat javasol, sőt, nem csak javasolja, de szinte kötelezőként írja elő, és ez eléggé zavarja azokat a szülőket, akiknek már van egy határozott elképzelésük. Szoptatással kapcsolatos csoportban (ami amúgy nem teljesen laikus csoport, hiszen képzett szoptatási tanácsadók adnak választ a kérdésekre) sokszor írják, hogy a védőnő írja elő az időre való szoptatást, és minden felmerülő problémára tápszeres pótlást javasol, vagy hogy 3-4 hónapos kortól javasol némelyik védőnő hozzátáplálást. De ezt nem hiszem, hogy a frissen végzett védőnők mondanák, inkább az idősebbekre jellemző, akik ráadásul nem hajlandók képezni magukat. Mondjuk engem egy modern szemléletű védőnő is idegesítene, ha erőszakosan adná elő magát, és nagyon elvakult lenne.

Szociális és demográfiai szempontból van, ahol felesleges, van, ahol létszükséglet a védőnő.

Amikor terhes lettem, elmentem hozzá. Emberileg nem volt vele bajom, de hasznát sem éreztem. Terhesség alatt, ha kérdésem volt, akkor az orvosomat hívtam, szülés után pedig a gyerekorvost. Mindketten olyanok, hogy bármivel kereshetem őket.

Gyereknevelési kérdésekben saját elgondolásra, közeli barátokra és családtagokra támaszkodtam.

Emiatt a beszélgetéseknél néha megfordult a helyzet és én kérdezgettem a szakmájáról, nem ő engem :)

Nekem ezekből a beszélgetéskből az jött le, hogy ahol tanulatlan, kis lélekszámú, fiatal anyák vannak (szociológiai szempontból a veszélyeztetettebb és általában szegényebb réteg), ott létszükséglet. A baráti körben van szociális munkás is, így tudom, hogy létezik olyan, hogy a KILENCEDIK terhességénél világosítanak fel valakit, hogy a szex és a terhesség között összefüggés van, számára új információ.

Amikor jelezte, hogy kijön szülés előtt körbenézni, visszakérdeztem, hogy ilyenkor pontosan mit néznek. A válasza alapján:

- közművek be vannak-e kötve

- a lakás állapota lakható-e (kitört ablak, erősen penészes fal, egészségre veszélyes mocsok)

- utal-e valami bántalmazásra, családon belüli erőszakra

- tartanak-e a lakásban haszonállatot

Vakartam a fejem, hogy tudja, hogy egy belvárosi (főváros) újépítésű lakásban éltünk. Tehát a közműveknek kötelezően ott kell lenniük. Ok, mocsok lehetett volna. Haszonállat? Nappaliban disznó, erkélyen ló, fürdőben tyúkok, vagy hogyan?

Bántalmazás...Ezt nem sikerült megfejtenem, hogy talán vérfröccs nyomok a falon, késsel ajtót nyitó férj...?

3 hónapos korában elköltöztünk, egy kevésbé jó környékre. A védőnő mondta, hogy átküldi az aktámat az illetékesnek. Két mobilszám, két e-mail cím, lakcím rajta volt. Én nem kerestem, egy darabig ő sem. Másfél éves kora után a velünk egy udvarban lakóval üzent (10 m a két ajtó között...), hogy hívjam fel. Nem hívtam. Két éves születésnap után beállított. A lakás éppen hót kupis volt, annyira nem zavartattam magam, mondtam, hogy lépkedjen át a kupacokon, a székről söpörje le a ruhát és foglaljon helyet.

Két órát volt nálam, látta, hogy a gyerek korának megfelelően fejlett, rácsodálkozott, hogy milyen precíz a gyerekorvosunk (ő töltögette a státuszlapokat és minden egyebet), hogy minden létező oltást megkapott a gyerek. A lakás tiszta volt, csak épp nagy volt a rendetlenség. Láthatóan őt se zavarta, de engem se.

Őszintén megmondtam, hogy szívesen látom bármikor, de én hozzá nem fogok menni, nem látom értelmét. Lelkendezve mondta, hogy a mi lakásunk - idézem - "egy paradicsom" a környéken. A gyerek kiegyensúlyozott, a lakás felújított, egy családtag se ült börtönben, nem alkoholista senki - ezért nem is jönne, majd a három éves státuszon találkozunk.

Egyébként ezt megelőzte az, hogy a gyermekvédelmi rendszert nem ismerve, mindenkit végigtelefonáltam (gyejó, gyámügy, kormányablak, stb), hogy mi a menete a védőnő lemondásának. Sehol nem tudtak érdemben válaszolni, viszont egy hét múlva megjelent a másfél éve megérkezni nem akaró védőnő. Gondolom rászóltak :)

Amit mesélt a munkájáról, a környéken tényleg szükség van rá. A szomszédunk pl. rácsodálkozott, hogy a kisgyerekeknek kell nappal is aludniuk, ő addig nem altatta nappal, csak szenvedett a nyűgös kicsivel. Nagyon jószándékú, de egyszerű hölgy, nála esélyes, hogy sok alapvető információ hiányzik.

Összességében nem volt gondom egyik védőnővel sem, csak számunkra felesleges a szolgáltatás. Titkolnivalónk nincs (az már kiderült, hogy a lakás rendbentartása nem erősségem), nyugodtan jöhet bármilyen hatóság. Egy vaskos dossziéban vannak a terhesség alatt és a szülés után a gyerekkel kapcsolatos papírok. Természetesen összehányva. De...amíg keresgélt benne, időrendben összerendezte nekem, ilyen szempontból kifejezetten jól jártam a látogatással :D

Viszont látta, hogy a gyerekorvos 1 éves koráig havonta megnézte, ha volt baja, ha nem, utána is gyakran. Ha szakorvosi ellátás kellett, akkor magánorvoshoz vittük. A gyerekorvos és a bölcsődei visszajelzések alapján én magam is tisztában voltam vele, hogy teljesen normálisan fejlődik, de így személyesen is megbizonyosodhatott róla.

Pedig egy dolgot a gyerekorvos és én is lazán kezeltünk: a súly és magasság követését. Csecsemőként még méregettük, utána már nem. A gyerekorvos mondta ránézésre, hogy jól van (egyébként minden egyes látogatásnál meztelenre vetkőztette és alaposan átnézte). A magasságára mondta, hogy alacsony szülőkkel ne lepődjünk meg, ha kisebb a kortársainál, súlyra pedig azt, hogy ránézésre mi is látjuk, hogy gyarapszik-e. Ha hirtelen fogyni kezdene, szóljunk, azt laikus is látja.

Két hónap múlva 3 éves lesz. Kíváncsiságból nemrég megmértem, 90 cm magas. Tényleg alacsony, de nem túlzottan. Súlyát nem tudom, de nem lógnak ki a bordái és nem is duci. Látszik, hogy fejlődik az izomzata, némi babaháj is van. Talán 13-14 kg lehet erősen saccolva.

De a mérést a védőnő se erőltette, ő is ránézésre mondta ugyanezt (csak ő az apja magasságára is rákérdezett, mert vele nem találkozott, rajtam meg látta, hogy alulról nézem a 160-at).

Nem kell megmondd anyukának, mit csináljon... irass vele össze kérdéseket, amit esetleg nem tud és ennyi, azokra válaszolj.

Ne oktass ki senkit (pláne ne egy többgyerekes anyát, mert joggal röhög ki), csak érdeklödj.

Szoptatásnácizmust felejtsd el, nem mindenki akar/tud szoptatni, de belétek verik hogy az egy luzer. NEM az, az ö döntése, ne eröszakoskodj vele, mert parasztság.

Nekem védönöként van elegem a sok kis kezdö egyetemszökevénytöl, akik olyan marha okosnak képzelik magukat, közben semmit nem tudnak, csak amit bemagoltatnak velük, ráadásul munindemellett halál rugalmatlanok, és azt hiszik, ök szarták a spanyol viaszt.

Nevetséges.

39 vagyok.

De ha normálisan állsz az anyukákhoz, és inkább csak érdeklödsz (persze ostobaságokat ne kérdezz), meg nem nyomulsz tulsággal, akkor nem lesz baj.

Persze, van aki igy is utálni fog, de ez minden mhelyen van.

Más: az ujgazdag anyukáktol nekem otthon gelfordult a gyomrom, beképzelt pcsa volt a zöm. Áttetek a putrihoz, hát sokkal jobban érzem magam, bár ott tényleg kosz van, meg sok melo, de kedvesek meg zömmel próbálnak a tanács szerint cselekedni, és pl. remek kihivás.