Tisztelt teljes mértékben abortusz-ellenesek! Belegondoltatok már, hogy milyen élete lesz annak a gyereknek?

Rengeteg választ olvastam már abortuszos kérdéseknél, és Ti mindenkivel meg akartátok tartatni a babát. Volt egy olyan indok, hogy "annak a szegény babának is fáj amikor összeroppantják".. Megsúgok valamit: mivel abortuszt csak 12. hétig végeznek (elvileg...), az a "baba" semmit sem érez.

Most úgy őszintén: hányszor gondoltatok bele, hogy milyen élete lesz annak a kicsinek??

Elmesélek egy történetet, a barátnőmmel esett meg, így elég részletesen le tudom írni...

18 évesen terhes lett az akkor 24 éves barátjától. Védekeztek hüvelytablettával... Amikor kiderült, hogy terhes, a pasi elhagyta 1,5 év után. A lány nagyon nem akarta megtartani a babát, de minden ismerősünk beadta neki, hogy gyilkos lesz, ha elveteti.. Egyedül én, és az anyja mondtuk azt neki, hogy ha nem akarja, akkor ne tartsa meg. Végül megszülte a gyereket. Semmi anyai ösztöne nincs még most se... Alig foglalkozott/foglalkozik a gyerekkel... A gyerek az anyjától semmi szeretet nem kap. Most alsó tagozatos, és rengeteg probléma van vele. Nagyon nehezen tanul, anyja ordibál vele ha nem sikerül a gyereknek valami, viselkedészavarai vannak, szinte már idegbeteg szegény kislány..

Szerintetek jobb most nekik, hogy akkoriban nem vetette el?...