Éreztél már úgy, hogy bár ne vállaltál volna gyereket?

39-es: Mintha én írtam volna! :-)

lehet, hogy már találkoztunk a Sparban! :-)

"de az hogy néha lennél csak magadban vagy lennél a gyerek néllkül az nem ugyanaz mintha nem létezne"

De komolyan akkor szerinted aki vágyik egy kis magányra,az azt szeretné hogy ne is lenne gyereke??? Vagy akivel nem vagy a nap 24órájában az már nem is létezik vagy mi.....?

Azt írtad szeretnéd ha majd a gyereked mással is legyen! Akkor ez nem ellentmondás???

Egyébként értelmes ember nem szó szerint értelmezi a kérdést!!!

Szerintem a kérdező sem arra gondolt hogy bár ne lenne,vagy meg sem született volna a gyereke.

Ilyen érzések akkor vannak az emberben ha rossz passzban van és egy kis nyugalomra csendre vágyik,de soha nem gondolja komolyan!!!

"Nagyon jól tudom milyen egy gyerekről gondoskodni és hogy nem habos torta, mert 17 évesen én vigyáztam egy egész nyáron át az 5 hónapos unokatesómra reggel 7-től este 6-ig. Nagyon jól tudom hogy fárasztó és hogy vannak enhéz pillanatok de igy tuti akkor sem fogok igy érezni."

Az unokatesódért azért sose fogod azt érezni, mint a gyerekedért, és anya nem reggel héttől este hatig leszel, hanem 0-24 óráig, magyarul nem úgy fog menni, hogy délután hatkor valaki elviszi a gyereket, te meg a síri csendben filmezel, tornázol, olvasol, megvacsorázol, 40 percet ülsz a budin miközben újságot olvasol, másfél órát áztatod magad a kádban, beszárítod a hajad, szemöldököt szedsz MAJD ezután még zavartalanul alszol nyolc órát mielőtt visszahozzák a gyereket. Meg gondolom neked a melled se volt se sebes, se gyullad se semmi a szoptatástól. És így tovább.

44, te nem érted, mit magyaráz a 41- es.

Tényleg más az, ha az ember vágyik egy gyerektelen napra, mert az azt jelenti, hogy VAN gyereke valahol, nagyszülőnél, babysiterrel, akárhol, csak éppen nincs vele, jajdejó.

Ha arra vágyik, hogy bár ne vállalt volna gyereket, az azt jelenti, hogy NINCS gyereke. Sehol.

Mindemellett biztos vagyok benne, hogy a kérdező sem a második verzióra gondol, csak szerencsétlenül fogalmazta meg a kérdést.

Szerintem felesleges ezt túlparázni. Mikor ki vagy, és látod, hogy a hátralévő életed is ilyen lesz, akkor nem úgy vagy vele, hogy de jó lenne, ha mama elvinné sétálni, míg kilakkozom a lábujj körmeimet, hanem úgy, hogy te jó ég, kellett nekem... Attól még nem utálod a gyerekedet, meg nem adnád oda, de mikor nem aludtad ki magad, magadra vagy maradva, mert nincs segítség, csóró férjed folyton dolgozik, így ha akar se tud eleget segíteni, be vagy zárva otthonra, kezded úgy érezni magad, mint egy lepukkant szarzsák, mert semmire sincs időd, és látod, hogy ez előreláthatólag így is marad, akkor egy normális és emberi reakció egy pillanatra arra gondolni, hogy de jó volt...

Persze ezt tabu bevallani, mint ahogy már írták is. Érdekes, ugyanez az is, hogy jaj terhesnek lenni milyen jó, meg a baba érdeke mindenek előtt, meg mindegy mi lesz velem, csak a baba meg stb. stb. aztán közbe meg itt írogatnak, hogy bábakoktél, meg megindítani, de azt senki se mondja ki, hogy a kisf@sza ki van már azzal, hogy úgy érzi magát mint egy bálna, fáj mindene, és egyáltalán elege van az egészből, jöjjön már ki az a gyerek, ne kelljen cipelni, meg az is krva idegesítő, hogy bepisálsz mikor tüsszentesz, mert ezt ciki mondani.

"Azt, hogy nem hiszem el:) Mint ahogy azt írta itt valaki, MINDENKINEK vannak ilyen érzései"

Gondoltam, hogy lesz egy nagyon okos, aki jobban fogja tudni, hogy nekem milyen érzéseim és gondolataim vannak.

"Esetleg akkor tudom ezt elképzelni, ha egy gyerek van és sok segítség, mondjuk apa, nagyi mind aktívan kiveszik a részüket a gyereknevelésben és anyukának így van ideje kikapcsolódni. "

Még jó, hogy az apa kiveszi a részét a gyereknevelésből. Akinél nem, az nyugodtan elgondolkodhat, hogy jól választott-e. Nálunk más segítség nincs. Egy gyerek van, de a kérdező a kérdésében nem zárta ki az egy gyerekeseket, azért gondoltam válaszolhatok én is. Szeretnénk még babát, de nyilván vannak problémák, ha az első 6 év alatt lett.

Kikapcsolódni a gyerekkel együtt szoktunk. Elég későn lett gyerekünk, mi már akkor 13 éve együtt voltunk, kiszórakoztuk magunkat külön és együtt is, és most mindketten nagyon élvezzük a szülőséget. Már nem nagyon vágyunk olyan programokra, amit csak gyerek nélkül lehetne megoldani, már előtte is inkább kirándulni jártunk, mint mondjuk moziba. Esténként korán alszik a kislányunk, így minden este több órát kettesben tudunk tölteni.