Van olyan nő, aki soha nem szeretett volna gyereket és nem is szült? Sőt, ezt nem is bánta meg.

Nézd 26 évesen meglehetősen gyerekesen gondolkodsz, mint valami ostoba tinilány, aki olvasott valamit valahol és megtetszett neki és azt harsogja, mert nem elég érett és bátor, hogy felvállalja saját gondolatait, érzéseit. Úgyhogy ebben kérheted szakember segítségét, hogy tovább lépj a tini "álomvilágból"

A másik pedig,nincs azzal baj, ha valaki nem szereti a gyerekeket, látni sem bírja őket, a baj akkor van, ha egy ilyen ember gyereket vállal, számtalan rossz példát láthatunk erre a sztárvilágból is.

S egyébként innentől egyszerű a dolog, ha nem érzed alkalmasnak magad erre, ne legyen gyereked.

Szerintem 07.48-nak és 07.50-nek van igaza.

Kedves kérdező, most hogy másodszor is kiírtad ezt a kérdést, meggyőződésem hogy nagyon is szeretnél gyermeket, csak (még) félsz, így külső körülményekre próbálod hárítani hogy nem vállalsz. Igazolást, indokokat keresel. Más emberek tapasztalataival próbálod igazolni a saját félelmeidet.

Amikor még nem akartam gyereket, 16-31 éves koromig, egyetlen egyszer sem tévedtem babás oldalakra. A kérdezősködést egyetlen mondattal lerzártam. Még az ilyen témájú újságcikkeket sem olvastam el, hiszen nem érdekelt, nem volt releváns. Nemhogy ilyen témában kérdezgessek, ilyen fórumokat látogassak, pláne rendszeresen! Szerintem a gyermeket VALÓBAN nem akarók 99%-a ugyanígy tesz ma is. A maradék 1% azok, akikben már nagyon is ott motoszkál a gondolat, csak még félnek, hárítanak. Ezt viszont az idő majd megoldja.

Jó lenne, ha majd olyan 5-6 év múlva is jelentkeznél, kíváncsi lennék hogyan gondolkodsz majd akkor, hol tartasz majd gyerek témában :D Ha emlékszel majd erre a kérdésedre és létezik még ez a fórum, és persze lesz hozzá kedved, írd majd meg nekünk! Minden jót addig is! :D

Én már válaszoltam valamikor, hogy a világ olyan, amilyennek te látod, lehet gyönyörű is, rajtad múlik. Ha te ilyen depressziós vagy, akkor keress fel egy orvost, mert nem lehet könnyű így élni. De szerintem ez nem is depresszió, sokkal inkább negatívan állsz hozzá a dolgokhoz és egyetértek itt valakivel, hogy 26 évesen nagyon gyerekesen gondolkodsz, de a te dolgod. Előbb utóbb szeretnél majd babát, csak lehet, hogy késő lesz.

Méghogy alien... Szerinted a világ érted van és neked semmit nem kell adnod? Lehet így is élni, lehet egoistának lenni, a te döntésed, de akkor ne is várj el senkitől sem semmit.

Egy picit sajnállak is, mert eléggé boldogtalan lehetsz... Senki sem fog téged boldoggá tenni, mert csak te teheted magad azzá és ha harmoniában leszel önmagaddal és a világgal, akkor érezed majd, hogy mások is boldoggá tesznek. És, ha majd adni is akarsz és szeretni is, lehet megérsz az anyaságra...

Hat most ne haragudj, lepontozhatsz, de 1: mi az, hogy nem normalis, hogy egy elet fejlodik benned? Te megis hogy szulettel erre a vilagra? Meg mindenki mas? Csak hogy felvilagositsalak, ez az elet rendje, a termeszet igy talalta ki, ez igy normalis. 2: ezek szerint te undoritonak tartod magad, hiszen valaha te is egy "alien" voltal, anyukadbol taplalkoztal, elszivtad az energiajat. Azert ezen gondolkozz el egy kicsit.

Mi az, hogy alien??? Nem alien, beloled es a parod szerelmebol van, nem csak gonosz bacsik beledfecskendezik. Igaza van azoknak, akik szerint orvoshoz kene fordulj. Nem azert, mert nem akarsz gyereket, mert az egy dolog, azert nem itellek el, a te dontesed, hanem azert mert beteges gondolataid vannak. "Nem normalis", meg "alien", meg hogy ennyire undorodsz az emberektol... hat ez ciki.

"Hát persze, mert szegény mamának is babáznia kellett. Szülnie 2-3 gyereket, aztán meg osztja az észt másoknak. Hogy miért? Mert nem boldog, mert nem volt minden az ő döntése, csak sodródott az árral."

Sajnalom, ha nalad ez volt a helyzet, lehet, hogy Rad eroltettek ezt es epp emiatt tortek el benned valamit.

De szepen megkernelek, hogy ne altalanosits!

En fiuk kozott nottem fel, nem voltam epp kislanyos viselkedesu eppen emiatt, soha nem eroltettek ram a babazast es a szoknyat.

Ettol fuggetlenul mire 18 eves lettem megis sikerult izig-verig nonek lennem, egyaltalan nem voltam mar fius. Mire 22 eves lettem es lediplomaztam osszeallt a kep bennem nagy vonalakban az eletrol, eszembe sem jutott a gyermekvallalas, de nem is harcoltam ellene, egyaltalan nem foglalkoztatott.

Eltelt par ev, megismertem azt a ferfit, akivel gyermeket AKARTUNK, egymastol, mert tokeletesnek ereztuk a masikat. Es akkor mint derult egbol villamcsapas jott a tudat, hogy csaladot szeretnenk alapitani. Korabban ez tenyleg nem volt tema kozottunk, a csaladtagok sem eroltettek, nem is emlekszem, hogy barki celzott volna ra elotte, hogy babat vallaljunk, szoval egyaltalan nem ereztuk eroltetesnek, mi dontottunk.

Es azt hiszem, hogy ez igy a normalis.

Boldog vagyok.

Ha azt hiszed, hogy minden no azert szul gyermekeket, mert raeroltetik es ez egy teveszme, akkor valoban orvoshoz kell fordulnod.

Nem bantani akarlak: nem KELL MINDEN nonek gyermeket vallalnia, ha te nem akarsz, akkor ne vallalj, engem ez tenyleg nem erdekel es nem gondolok rolad rosszat, de azt viszont abnormalisnak tartom, hogy szerinted senkinek sem kellene szulnie, ha boldog akar lenni.