Lányok! Voltatok már úgy, hogy a férjetek vagy Párotok még nem szeretett volna gyereket, ti meg már majdnem beleőrültetek, annyira akartatok?

Ezt egyedül a pároddal tudod megbeszélni : ha ő nem akar gyereket, akkor mi hiába írunk itt akármit is. :-[

========================

Az én férjem például 13 éven át talált mindig kifogásokat, hogy miért ne legyen még gyerekünk...

Évekig elfogadtam a döntését, mert azt gondolom, a gyerekvállalás 2 ember közös döntése kell legyen!

Végül aztán beláttam, hogy a férjem soha nem fogja saját szabad akaratából kimondani, hogy gyereket akar...

Elé álltam és bejelentettem : nekem márpedig gyerek KELL!... Én gyerekek nélkül üresnek és értelmetlennek érzem az életem, engem nem elégít ki, ha gyűjtögetjük a millióinkat a bankban és luxusban élünk...

Ha nem tart velem, akkor én egyedül szülök gyereket!...

Vagy keresek más partnert a családhoz...

Látta, hogy véresen komolyan gondolom, amit mondtam, sőt megerősítésként külön lakást vettem magamnak, ez se legyen akadálya az elköltözésemnek...

2 hétig úgy volt, hogy elválnak útjaink, aztán egyszer csak megjelent és odaköltözött hozzám. :D

Nem beszéltünk többet a dologról, de hamarosan terhes lettem és azóta teljes vállszélességgel mellettünk van, imádja a gyerekeit, nincs is nála jobb apuka!!!

Büszke a lányunkra és a fiunkra, azóta már ő is elismerte, hogy értelmet kapott az egész élete a gyerekeink által!

Többször eszembe jutott már : vajon hogyan élnénk, ha AKKOR nem állok elé és nem döntök helyette is?!...

Szerintem azóta is gyerek nélkül élnénk... :-[

hHasonlóan az előző válaszadókhoz, én is sokáig halogattam a férjem hozzáállása miatt.

És egyszer nekem is eljött az a pont, mikor választás elé állítottam.

A lányunk 15 hónapos, a kisfiunk februárban fog megszületni.

Ponttegnap mondta, hogy így boldogabb és teljesebb az élete!

:)

Bocsi, de valamit nem értek. Ha már próbálkoztatok, csak nem jött össze, akkor ő is akarja, nem? Vagy nálad mit jelent a próbálkozás? Nem akarlak megbántani, nehogy félre érts. De a férjeddel gondolom nem védekeztek szeretkezés közben, mert hát milyen lenne a férjünkkel védekezni... Tudja, hogy te babát akarsz és együtt vagytok így is, nem? Csak azt mondja, hogy nem akar, mert nem tudja elképzelni, hogy milyen az élet egy picurral. De ha összejön a baba és bejelented neki, hogy terhes vagy, hidd el, meg fog változni a hozzáállása. Ha meg nem, akkor is lesz 9 hónapja, hogy megbarátkozzon a gondolattal, hogy apa lesz. :)))

Kitartás és mindent bele!

Drukkolok, hogy mihamarabb összejöjjön!!!

Egy 9 hetes tündér fiú anyukája

Szerintem attól fél, hogy nagyon csalódott leszel, ha megint nem jön össze, azért mondja. Szerintem beszéld meg vele, hogy abbahagyod a gyógyszert. Aztán ne görcsölj rá, tudja az a baba, hogy mikor kell jönnie. Lehet, hogy elsőre összejön, lehet, hogy csak fél év múlva, de sikerülni fog.

Mi is mindig azt mondogattuk, hogy majd, majd... De mi nem védekeztünk sehogy, tehát akármikor besikerülhetett volna, mégis akkor estem teherbe, mikor készültem külföldre dolgozni. Februárban mehettem volna. Január 30-án pozitív lett a teszt. Nem mentem sehova, de ennek így kellett lennie. Ki tudja, hogy mi lett volna, ha kimegyek. A párom maradt volna itthon, mert neki fix munkahelye van, már 12 éve ott dolgozik, nekem meg semmi munkalehetőségem nem volt itthon. Úgy beszéltük meg, hogy kimegyek 1 évre, összeszedünk egy kis pénzt és jöhet a baba. De ő másképp gondolta.

A páromnak mikor megmutattam a tesztet, el sem akarta hinni. Egy percig sem gondolkodtunk, hogy mi legyen. Igaz, hogy nem dúskálunk a pénzben, de jó ez így.

Most itt szuszog mellettem a 9 hetes kisfiam.

Kitartás és mielőbbi babaáldást!

Szia! Én most vagyok a megőrülés határán, de nálunk még esküvő sincs. A párom anyagiakra is szokott hivatkozni, meg túl fiatalnak tartja magát hozzá. Csak 30 évesen akar gyereket, én pedig fiatal anyuka akarok lenni!

22/L