Van itt olyan akinek van gyereke de nem szereti a gyerekeket és a sajátját is nyűgnek érzi?
Látom vannak akiknek 3-4-5 gyerekük is van és mosolygós facebook képeket töltenek fel, minden mesés, mint a filmekben, közben a színfalak mögött hallom ahogy sokszor apuka szidja anyát, anyuka szidja apát, a gyerekekkel üvöltenek néha és látom az anyán, hogy totál kivan, idegileg roncs és mint egy robot, egész nap mos-főz-takarít, semmi élete. Apa elmegy dolgozik és haza jön, nem sokat kínlódik a gyerekekkel és a háztartással.
Én is apa vagyok van 1 gyerekünk, 11 éves, de ezt a 11 évet amit rááldoztam, ha visszakaphatnám bármit megtennék. Nekem nem volt jó, hogy lett, mert semmi türelmem még 1 gyerekhez sem és ha 4 esetében már rég öngyilkos lettem volna, el nem bírnám viselni azt a ricsajt amit csinálnak. A párom akarta jobban és ő szerette volna, én csak belementem, mert 10 év kapcsolat után már mondjuk ideje volt. Ennek ellenére nem tudtam soha átadni magam ennek az "örömnek" minden pillanat egy nyűg, mikor mennem kellett érte az iskolába már azoktól kiborultam, hogy munka után nem mehetek haza, hanem még rohangáljak sárban, jégben, viharban a gyerekért. Emelem kalapom aki elbír 3-4 gyerekkel, de alapból nem szeretem őket. Nem bántottam egyet se soha, de nem bírom elviselni, mert nem tudok a szintjükkel azonosulni. Voltam gyerek, de visszamenni gyerekbe még a fiam mellett is szenvedés volt és rengeteg szorongást okozott, depressziós is voltam sokáig még kisebb volt és több tehernek éreztem. Van így ezzel más is?
Van ilyen ismerősöm.
Az egyik az unokanővérem - nem akart gyereket, a pasija igen, végül lett. Na... volt ott minden, súlyos depresszió, bántalmazás, stb. Most 2 éves a kislány, bölcsis, és azóta ok a dolog, hogy anyuka visszament dolgozni.
"Nem szereti" a kislányt, de gondoskodik róla.
A másik az egyik barátnőm, ő elhagyta a kisfiát, mert rájött, neki ez mégsem fekszik.
Nem szeretem a gyerekeket, egyáltalán. Sose értettem, mit összevissza gügyögnek egyesek. Nem is tudtam sose bánni velük.
DE
A sajataimat szeretem. Fel se merült bennem, hogy ne legyen így. Nem tartom nyűgnek őket, sietek haza, hogy velük legyek.
Szerintem is válás a megoldás, kéthetente egy hétvége sokkal kevésbé csinálna ki.
Vagy, mivel írtad, hogy nem akarod elhagyni a párodat, mondd el neki, hogy kiégtél (azt ne, hogy nem szereted a gyereket),és ha van lehetőségetek időnkênt vegyél ki magadnak egy-egy szabadnapot. Ha lehet, vegyetek egy garzont,oda mondjuk heti egy nap elvonulhatnál, később pedig jó lesz a gyereknek induló lakásnak, legalább hamarabb elköltözik tőletek. Addig airbnb-be kiadhatjátok, két vendég között pedig tölthetnél ott egy-egy éjszakát. Ha erre nincs lehetőség akkor csak vegyél ki te egyszer egyszer egy szobát, amikor már nagyon nem bírod, hogy feltöltődj. Néha a feleségednek is add meg ezt a lehetőséget. A gyereket pedig neveld önállóra, taníts neki útvonalakat, ügyintézést, házi munkát, később kevesebb gondod lesz vele.
További kérdések:
Minden jog fenntartva © 2025, www.gyakorikerdesek.hu
GYIK | Szabályzat | Jogi nyilatkozat | Adatvédelem | Cookie beállítások | WebMinute Kft. | Facebook | Kapcsolat: info(kukac)gyakorikerdesek.hu
Ha kifogással szeretne élni valamely tartalommal kapcsolatban, kérjük jelezze e-mailes elérhetőségünkön!