Akik 30 alatt szultetek, es a gyerek mar elmult 8 eves, sajnaljatok azokat az anyakat, akik 40 korul vallalnak gyereket?

Én teljesen fordítva vagyok, inkább irigylem, hogy most átélheti, én meg már rég túl vagyok rajta. Nekem jó volt, amikor kicsik voltak. 🤷‍♀️

Az, hogy de jó, hogy nekem már nem kicsik, megvan, de ezzel nem a barátnőimet sajnálom... fura a megfogalmazásod.

Én 35 vagyok van egy 7 éves nagylányom, egy 5 éves fiam és egy 6 hónapos lányom, szóval én itt is ott is vagyok jelenleg fél lábbal. De az biztos, hogy a terhesség és a nem alvás most jobban megvisel, mint 27 évesen. 😆

Nem tartok attól, hogy szülőin nagymamának néznek 😂 Hiába a lesajnálás, még így is közel 10 évvel fiatalabbnak nézek ki a koromnál, éjszakázas ide vagy oda. Van pár ismerősöm, akik fiatalabban szültek, és nagyon lestrapálódtak. Nem csak a papíron levő életkor a mérvadó. A gyerekeim fiatal felnőtt korában pedig sajnos még magam is aktívan dolgozni fogok :D Úgyhogy nyugodtan fogjuk tudni segíteni a felnőtt gyerekeinket, ha igényük van rá, nem kell izgulni értük. Mire meg már nekik lesz családjuk, kb pont akkor leszünk friss nyugdíjasok, úgyhogy még unokázni is lesz időnk, nem kell majd bébiszittert fogadniuk, mint most nekünk. Persze mindez akkor fog működni, ha fiatalabban alapítanak családot. Nekem marhára nem volt könnyű életem, gondolom amiatt sem siettem családot alapítani. Egyáltalán nem tudtak segíteni a szüleim, sem anyagilag, sem máshogy. Sőt, uram bocsá' még hátráltatták is a boldogulásomat, az egyik akarva, a másik akaratlanul. Az én gyerekeim legalább nagy valószínűséggel anyagi biztonságban, és nem elvált szülők gyerekeként fognak felnőni, mert nagyobb gonddal választottam ki a leendő társamat, mint annak idején az én 21 éves édesanyám. Illetve nem is csak a társam anyagi helyzetére alapozva vállaltam gyereket. Tök jó, ha valakinek ezek a dolgok huszon-, harminc évesen adottak. Nekem a minuszból indulva nem voltak azok, de így sem úgy sem éreztem még a kéztetést, hogy nekem már gyerek kéne. Nem értem, hogy ha pl nekem es a gyerekeimnek nem, akkor vadidegen embereknek miért probléma ez. Megerőltető lenne a saját dolgotokkal foglalkozni? Remélem én nem leszek ilyen minden lében kanál nőszemély, mikor már véget ért a kisbabás időszak, ami mellesleg számomra nem is fárasztó. Soha annyi sorozatot nem néztem meg, meg olvastam, mint akkoriban az egy órás szoptatások alatt.

Nekem még csak egy 3 évesem van, 35 vagyok, de néha átvillan az agyamon, hogy de jó, hogy már túlvagyok a babás korszakon. Néha meg az jut eszembe, hogy de jó nekik, hogy még babázhatnak, mert mi nem tervezünk másodikat. De ennek nem sok köze van a korhoz, ha egy 25 éves anyukát látok kisbabával, akkor is ez a két érzés jön elő.

*Úgy érez ahogy akar

Az én környezetemben azok a nők, akik 40 felett szültek, megfiatalodtak. Szerintem z is közrejátszott, hogy új, fiatalabb férjtől lettek a gyerekek. Nagyon jól bírják, most, hogy a lányom elkezdte a sulit pedig már teljesen elvesznek tömegben a többi szülő közt, vagy hogy mondjam, nincs meg a nagymama érzés velük kapcsolatban. Jól néznek ki na.