Hogyan lehet azzal kibékülni,hogy egy nőnek a gyerekszülés szó szerint tönkretette az életét?

És ott ahol több gyermek van ott szerinted hány olyan időszak van ahol nincs szex? Én sem aludtam, én 2,5 évig. Nem autista a gyermekem és mégsem aludtunk, baromi nehéz időszak volt. Olyan szintű kimerültségem volt, amit el se hittem hogy létezik. És csak egy gyermekem van, gondold el ahol több gyerek van, 4-6-8 évig nem alszik az anya jól

Valóban ritka volt a szex, de volt. Feszült voltam, veszekedtunk. Volt szó válásról. De akartam hogy legyen szex is, és figyeltem rá. Volt h nem élveztem, volt hogy a férjem mondta h hát ja, elég kevés ez neki . Viszont ez egy döntés volt hogy megoldjuk és kitartunk és nem szexel mással.

Ebben a történetben nem az autista gyermek a szűk keresztmetszet.

Amelyik férfi anyazik és üvölt azzal én se feküdnék le. Viszont ahol a férfi anyazik és üvölt ott nem a gyerek tette tönkre az anyja életét hanem az anyja nem hiszi el hogy a férje egy másik gyermek mellett is üvöltött volna.

Az hogy kimerülten mit hogy élveztem valóban sajnalatra méltó, de hidd el akkor épp nem sok örömöm volt, túléltem a napokat. Bele lehet menni hogy milyen az élvezetes szex, stb.

Ezzel azt akartam közölni hogy nem mindenhol fenékig tejfel az élet, nem csak nálatok nehéz. Nem vagyunk robotok hogy minden szituációban 1000% osak legyünk. Hidd el azóta rendszeres és változatos a nemi életünk a férjemmel.

Itt a gond a férjed és nem a gyermeked. Ezt próbáljuk elmagyarazni

Több lehetséges megoldást is javasoltak már, próbáld meg alkalmazni valamelyiket és lépésenként megoldani a helyzetet.

Szerintem meg vedd fel a kapcsolatot egy pszichológussal. A gyerek nem tehet semmiről, te mégis rá vetíted ki ezt az egészet.

Nem olvastam el egy hsz-t sem, csak a kérdést.

Nem értem, ha nem jutsz el oda, hogy találkozz pasival, akkor hogy a fenébe jutottál el többel is oda, hogy ők nem nevelik más gyerekét...