Csak én tartom ezt irritálónak és igazságtalannak?

Kérdező!

Az autizmus se gyógyítható, csak szólok. Nyilván az ismerősöd is a gyereke életminőségén szeretne javítani,pont úgy, ahogy az SMA-s gyerekek szülei. Természetesen, ha te hasznosabbnak tartod,akkor támogasd őt, vagy mást, vagy akár senkit. De áruld már el, hogy az miért bánt téged, hogy más ember mire/kire költi a saját pénzét?

Tudod, ha az én gyermekemről lenne szó, én is minden követ megmozgatnék, hogy csak egy hajszálnyi reményt is kapjak az orvosokról. Írom ezt egészségügyisként úgy, hogy képes vagyok emberi életeket pusztán számokban látni és pontosan tudom, hogy milyen esélyei vannak Zentének és ebből a pénzből valóban lehetett volna sok más gyereken segíteni.

De!

Elmesélnék egy történetet, amit nagypapám mesélt. Általános orvos volt, bő az 50-es években volt orvostanhallgató. Mikor járták az osztályokat, az egyiken egy súlyosan beteg ember feküdt, fájdalmaiban és kínjában hangosan ordított. Akkoriban nem volt korlátlan mennyiségben elérhető morfium, nem úgy mint most, mindamellett az illető olyan betegségben szenvedett, ami talán a mai napig is gyógyíthatatlan, a diagnózis felállítása egyenlő a halálos ítélettel. Nagypapám megkérdezte az osztályvezető főorvost, hogy miért nem szállítják el vmi elfekvőbe, ahol nem zavar másokat. Erre a főorvos azt mondta, hogy ő itt volt a 30'as évek végén, amikor egyszer csak valaki beállított egy ampullával Németországból és a szepszist kapott betegek (ami antibiotikum nélkül a mai napig halálos kimenetelű) sorra gyógyultak fel attól az egy ampullától. Abban az ampullában penicillin volt. Azt mondta a főorvos, nem tudhatja, mikor fog megjelenni megint valaki egy ampullával, ami esetleg ennek az ordítozó betegnek lehetne megfelelő terápia... és ne felejtsük el, hogy a penicillin, alig 70 évvel később kutya közönséges gyógyszerré vált, és bizony én napi szinten látok sajnos olyan eseteket, ahol ha nem lenne antibiotikum, akkor jó eséllyel meghalna az illető, aki a saját lábán jött be és a saját lábán megy ki a rendelőből...

A másik dolog pedig: nem attól kell elvenni a terápiát, aki nem tehet róla, hanem attól aki igen. Ha be lenne vezetve a felelősségalapú egészségügyi ellátás, akkor ne félj, jutott volna Zentének is, Leventének is és sok, akár mélyszegénységben élő gyermeknek is. A gond az, hogy ezzel sokan érintve lennének, kezdve az összes kettes típusú diabéteszben szenvedőkkel, a kórosan elhízottakon keresztül, a láncdohányosokig és a krónikus etilfogyasztókig (alkoholisták). Ezzel nagyjából 5 millió embert írtam most le Magyarországon és 5 millió emberről gondolom úgy, hogy ki kellene szorítani a tb alapú egészségügyi ellátásból, mert a betegségeik döntő többsége az életvitelének köszönhető.

Egyik reggel munkába menet láttam egy bácsit, azzal a beülő kis elektromos közlekedő sz*rral, nem a biciklire gondolok, hanem arra, ami olyan, mint egy tolószék, csak elektromos. Az egyik lába le volt amputálva. Az egyik kezében égő cigaretta... és ne jöjjünk itt azzal, hogy lehet trauma érte és csak a véletlen, hogy amúgy dohányzik is, mert azt hiszem tudjuk mindannyian, hogy mennyire sokan vannak, akiknek a dohányzásnak köszönhető érszűkület miatt, amputálják a lábát, nem beszélve az ún. diabéteszes lábról. Százezrek. Úgyhogy kérdező, ha úgy érzed, hogy igazságtalan az élet, menj ki kérlek a Kossuth térre és tüntess egy felelősségalapú egészségügyi ellátásért. Csak nehogy kiderüljön, hogy te is érintve vagy, akár közvetett módon, mert mondjuk a te anyukád is láncdohányos, akár közvetlenül, mert te magad is kórosan elhízott vagy és az ebből adódó egészségügyi problémák, mint ízületi fájdalmak, fulladás már mutatkozni látszanak.

Ennyit tudok erre mondani... teszem hozzá, hogy egy felelősségalapú ellátás bevezetésébe azonnal belebukna az aktuális kormány. Ezért nem teszik. És ezért hagyják, hogy összeomoljon magától, mert ez a rendszer így nem fenntartható. Ezt nézzük most végig.