Anyukák! Aki dohányzott a babája megfoganása előtt, hogy bírja? Később újra rágyújtott vagy örökre letette?

Na igen, engem is az életett, mint az utolsót, hogy majd rágyújthatok. Pedig de jó lett volna végleg leszokni. Mert azért szerintem le lehet. Bér nem sok embernek sikerül. Kettőt ismerek. Egyikük a nagyapám, aki 30 éves koráig dohányzott, most 72 éves, és 42 éve nem dohányzik. A másikuk egy fiú ismerősöm, aki 14-től 25 éves koráig cigizett, most 35 éves, és egy szálat sem szívott.

Különben azt mondják, hogy az tud sikeresen leszokni, akinél nincs lelki függőség, csak fizikai, mert ha kitisztul a szervezetéből a nikotin, akkor elmúlik a vágy, hogy rágyújtson. De akinél lelki függőség is van, annak ez a késztetés sokkal nehezebben (vagy soha sem) múlik el.

Elkeserítő, hogy egyesek mennyire függő állapotba bírnak kerülni. Ráadásul a gyereküket és másokat is kitesznek az undorító cigi káros hatásainak.

Miután láttam, hogy mennyien bagóznak gyerek mellett, képtelen voltam megállni, hogy ne írjam le a véleményemet.

Sajnállak benneteket!

Én 10 évig dohányoztam, majd mikor a fejemben megszületett a gondolat hogy babát szeretnék, abbahagytam. Egyszerűen nem gyújtottam rá többet. Szörnyű nehéz volt, hisz kívántam, majd beleőrltem a hiányába. De napról napra konnyebbé vált.

Rá pár hónapra abbahagytama fogigátlót majd arra egy évre terhes lettem. Imádtam terhes lenni, utána majd egy évig szoptattam. Ez a negyedik éve hogy nem gyújtottam rá, és nem is hiányzik már.

Elgondolkodtató tényleg, hogy egy értelmes embert hogy tud irányítani egy darabka füstölő tárgy. Na én ennél többre tartom most már magam. Soha többet nem fogok rágyújtani! Feleslegesnek tartom, büdösnek, drágának. Tudom milyen függni tőle és én nem akarok semmitől sem függeni. Bármi gondom lenne, nem hiszem hogy az megoldaná ha rágyújtanék. Ez csak egy lelki megnyugtatás magadnak arra nézve hogy cigizhess. Bocsánat attól akit ezzel megbántottam, de ez az én egyéni véleményem.

Én lombikos voltam.

A program előtt pár hónappal tettem le a cigit, de nem tudom mennyivel, mert időnként még bizony elcsábultam a reggeli 1 szálra a kávé mellé a munkahelyen...

Na azóta aztán nem gyújtok rá. Most volt 1 éves a lányom.

Az a véleményem, hogy aki dohányzott, az nem lesz többé nemdohányzó, csak nem gyújt rá. Néha a nyálam is csurog vagy álmodtam, hogy nagy hassal rágyújtok és olyan szörnyen rosszul éreztem magam, amikor felébredtem.

Nekem egyébként szerencsém van, anyósom itt van "elrettenteni". Dohányzik és ahányszor bejön, az a penetráns nikotinszag jön vele és csókolgatja a lányom.

Na ezt rajtam nem érezheti meg a gyerekem. Ez tart vissza, semmi más.

És tudjátok mi a poén? A férjem 12 év dohányzás után egyszer csak fogta magát és letette. És azóta egyszer sem csábult el rá, már 3 éve. Ez ám az akaraterő, nem? És se nikotintapasz, se más varázsszer.

Csak azért írtam le, hogy erőt adjak nektek!

Jó éjt!

Sziasztok!

Én 8 évig (18 éves koromtól) kb. napi 1 dobozzal szívtam el. Nagyon függő típus voltam (mint majdnem mindannyian), képes voltam sírni , ha nem jutott pénz cigire. Néhányszor megpróbáltam leszokni, de nem napokban vagy hetekben, hanem órákban lehetett mérni :( Ilyenkor mindig arra gondoltam (évekig), hogy na, majd ha gyerekem lesz , leszokok. Amúgy az utóbbi pár évben végigköhögtem minden tavaszt és őszt. A cigi miatt! De képtelenségnek tartottam, hogy letegyem! Aztán, amikor pár hetesen poz. lett a teszt, még elszívtam 1 fél doboz cigit, mindegyik szálnak csak a felét, ezt kb. 1 hét alatt. iszonyatos lelkiismeret furdalással tettem mindezt, de még annyi kellett. Onnantól kezdve nagyon keményen eldöntöttem , vagyishogy tudtam, hogy én soha többé a kezembe nem veszem!!! Vannak amúgy helyzetek, amikor picit nehezebb (pl. az összes komment elolvasása után :) vagy ha 200 km-re lakó barátnőmmel néha találkozunk és elmegyünk sörözni egyet- és ő cigizik, stb..), de biztosan tudom, hogy mégegyszer nem. Ha csak egy slukkot is szívnék, nálam nem lenne megállás. Szóval valahol igaz, hogy a dohányos mindig dohányos marad valamnnyire...

De: 1. fejben dől el a leszokás

2. nézz rá a gyerekedre

3. kerüld vagy tedd ritkábbá azokat a helyzeteket, amikor nagyobb a kísértés

4. Sokáig mondogasd magadban, hogy nem akarsz cigizni, esetleg írd is ki egy lapra, és tedd olyan helyre, ahol minden nap rápillanthatsz

5. Gondolj az egészségedre (ja, majdnem 2 éve majdhogynem egyszer sem köhögtem !!!!)

6. Gondolj az árára (már 500 fölött van egy bond is, a többiről nem is beszélve...

Lehet, hogy sokmindenkinek nem, de nekem ezek a dolgok bejöttek, és büszke vagyok magamra, hogy nem dohányzok.

/DE az erős függőséget is megértem valahol, hiszen átéltem én is).

A kisfiam egy éves :)

21.22 nek köszönjük a véleményét és javaslom olvasson végig minden kommentet mert én itt nem nagyon látom, hogy bárki is dohányzott volna terhesen! Mindenki azt írja, hogy előtte és utána gyújtott rá vagy akart rágyújtani.

Gondolom ő még semmit sem csinált ami helytelen!

Itt senki nem veszélyezteti a gyereke egészségét csak a sajátját!

Egyetértek a kérdezővel, megvannak a dohányzásnak is a szabályai! Én sem gyújtottam rá soha utcán, nem dobtam el csikket, zárt helységben és lakásban nincs cigi, nem fújtam senki szájába és igenis letettem a cigit minden erőfeszítés nélkül amikor terhes lettem és szoptattam, nem jelentet gondot és nem volt áldozat. De amióta nem szoptatok (SAJNOS) elszívok 1-2 szálat ha elmegyek a barátaimmal szórakozni mert micsoda bűn de néha elmegyek! :-))

Nem hiszem, hogy a gyerekem ez miatt bármilyen egészségkárosodást fog szenvedni.

Itt mindenki a gyerekét helyezi előtérbe és nem a cigit! Talán a kritikáját- véleményét ossza meg a terhesen dohányozó kérdéseknél! Ott talán van alapja a felháborodásának!

Szia

a tegnapi 14:06-os vagyok

Nekem a legnagyobb félelmem a munkába való visszatérésem volt. Középvezetőként dolgoztam/dolgozom. Elég stresszes munka. A munkahelyemen akár napi 1-1,5 doboz cigi is elment, anélkül, hogy észrevettem volna. Ráadásul a közvetlen főnököm is dohányzott, és ketten voltunk egy irodában.

Ettől rettegtem, hogy ő mellettem fog cigizni, és én hogyan fogom kibírni, hisz a gyerek sem lesz velem.

A főnököm nagy meglepivel fogadott mikor mnetem vissza. Közel 35 év után miattam szokott le :-D Ez olyan kedves volt tőle. Képzelj el egy pasit, aki 55 évesen egy beosztottja miatt teszi le a cigit :-D

Amikor elmondtam a férjemnek, először nevetett, majd elszégyelte magát, és azóta ő sem gyújtott rá. Legalábbis tudtommal nem.

Tehát szerintem fontos a környezet hozzáállása is.

Nagy szerepet játszik szerintem a visszaszokásban az, hogy apuka letette-e vagy sem.

Amúgy tényleg sokat segíthetnek a [link] honlapon található telefonszám túloldalán levők is. Barátnőmnek ők adtak ahhoz tippeket, hogy hogyan ne szokjon vissza szülés után.

Tehát kitartás mindenkinek.

Az Offolónak meg üzenem, hogy először olvasson és utána kritizáljon minket!!!