Hogyan lehet olyan szülésem amilyet én szeretnék?

hiába pontozol le:))))))))

az én hüvelyem fala nem változott meg. könyörgöm! a babádat hozod a világra! az eszem megáll a primitívségen.

na ezt pontozd, most van mit:)))))

A vajúdásnak nem az a célja, hogy fájjon és hogy az anya szenvedjen. Ezzel készül fel az anya és a baba szervezete is. Több tanulmány is foglalkozik azokkal a babákkal, akik vajúdás nélkül jönnek világra, hónapokon keresztül nem tudják, hogy megszülettek, valamiféle skizofréniájuk van.

Ha vki mégis császárral szül, már az is sokat számít ha előtte két-három órát vajúdik, így a baba is tisztában lesz vele, hogy vmi változás előtt áll. Na és persze a tej beindulása sem mindegy. Gondolom te is a legjobbat szeretnéd adni a Picinek, ha lehetséges.

azt azért áruld már el hogy egy ilyen nőnek minek gyermek? ha már a természetes szülést sem vállalod azért a babáért akit a szíved alatt hordasz ott rég nagy gáz van. a sülés csak az első lépés,lesz még sokkal nehezebb is. akkor örökbe adod vagy pótanyukája lesz?? kell neki a vajúdás alatti időszak,nem véletlen így találta ki a természet. nagyon felelőtlen vagy.

úgy felidegesítettem magam rajtad hogy az hihetelen.Nem is írok többet mert csak csúnyákat tudnék írni. De te nem emberből vagy az tuti. Ne kelljen baba ha csak d.u.g.n.i. akarsz és azon jár az eszed. Gondolom te is "értelmiségi" vagy :@

Pénz beszél...

1 gyermekemet császárral szültem. 1 hétig fájt a hasam, de menni már másnap tudtam. Ülni meg főleg. :) Férjemmel alig vártuk a 6 hét leteltét... szex tökéletes volt

2. baba természetes út: borzasztó élmény, fájdalom, komolyan számomra szörnyű.Gátmetszés szinte a hátamig.. Eredmény: tág hüvely, rosszul forrt gátseb, újabb műtét, borzalmas szex... 2 év kellett, mire valamennyire helyreállt...

3. baba: megfizettem a császárt, és minden ment, mint a karikacsapás... :) Tökéletesen... :)

Fizesd meg! :)

Nekem a hajnali 1kor folyt el a magzatvíz és este 20.43kor született meg a fiam. Én is gondoltam rá, hogy már jobb lenne, ha megcsászároznának, de tartottam attól, hogy akkor a gyermekágyi időszakban nagyobb a fertőzés veszélye. Szerencsére mire már teljesen a tűréshatárom végére értem, úgy döntött a kisfiam, hogy igazán útnak indul, nem várat tovább, és tényleg hatalmas élmény! Hetekkel utána is a szülés járt a fejemben, hogy ez volt életem legnagyobb dolga és hogy te jó ég, mennyire sajnáltam volna ha nem élem meg vagy ha letompítanak esetleg fájdalomcsillapítóval (én még nagyon homeopátiás gyógyszert sem akartam, nehogy letompítson bármi is). Fantasztikus és a babának is jobb, ha fel tud készülni (ahogy átjön a szülőcsatornán), mintha "csak" "kivennék".

De ez a te döntésed.