Szerintetek miert traktaljak a kezdö, kikeszült, nem alvo anyukakat sokan azzal, hogy kisgyerek kis gond nagy gyerek nagy gond, amikor ez nyilvanvaloan nem igaz?

ez így,amit írt,sztem sem helytálló,ha menni kell,menni kell,a gyerekülés meg kell és pont..Viszont van egy jó gondolat abban,amit írt..Baromi nehéz,de próbáld megérteni a gyereked..nekem ez sokat segít.Beleképzelem magam az ő helyébe..pl ez a gyerekülés téma,én felnőttként hogy reagálnék,ha akaratom ellenére betuszkolnának vhová?te hogy reagálnál?neki hiába mondod,hogy kell és így biztonságos nem érti...De próbáltad pl. a gyerekülést bevinni az autóból és a lakásban "barátkoztatni" őket?pl. a kedvenc játékát beleteszed,érte mászik,stb..A kizárólagos szopi miatt sem aggódnék annyira..ha te próbálsz neki adni mást,előbb-utóbb elfogadja,a lehetősége legyen meg,egyetek mindig együtt,lássa,hogy te eszel..nem tudom próbáltad-e hagyni,hogy ő tapicskoljon a kajában,maga próbálja a szájába venni pl...(nekem 10 hónaposom van,két hete alig eszik a szopin kívül,jön a foga)

Nem okoskodni akarok,csak pár olyan dolgot írtam le,amik nálunk használtak,hátha valaminek hasznát veszed.

Hogy valaki válaszoljon is a kérdésedre, ugyan még csak 1 éves a babám, de nekem ahogy nőtt egyre könnyebb volt vele (eddig). Amikor megszületett ő nem az a csak eszik és alszik típus volt. Ő az eszik és ordítva sír típus volt, kivéve amikor ölben volt és fel le járkáltam vele :-D Borzasztó hasfájós volt (anyatejes), még akkor is amikor már csak vajas kenyeret ettem. Kakilni nem tudott csak és kizárólag kúppal, és ráadásul akkorákat bukott, hogy sugárban jött ki neki.

A hozzátáplálás rengeteg dolgot megoldott: elmúlt a hasfájás, lett naponta kaki, és alig bukik. De még mindig sokat kéreckedett ölbe. Aztán jött a kúszás, majd a mászás, és végre nem igényelte a mászkálást, jött magától és fedezett fel. Egyre több játékot tudunk játszani és már az éjszakát is végig alussza, szóval nekem ahogy telt az idő egyre jobb lett. Persze azt nem tudom hogy 14 évesen is ezt fogom e mondani, de válaszoltam a kérdésedre: igen, nekem EDDIG egyre jobb lett ahogy nőtt :)

Jaj, 49-es, hagyd már magad az 1 éves kisbabáddal. Ez a mondás nem azt jelenti, hogy az 1 évessel nehezebb, mint a fél évessel.

Kérdező te meg sürgősen keress valamilyen segítséget, mert ha most ennyire nem bírod egy 8 hónapossal, akkor össze fogsz roppanni, amikor 2-3 éves lesz.