Anyukák, akiknek a párja szinte semmit nem segít?

Nekem segít a párom, de én keveslem. Úgy érzem, hogy összeroppanok már, a gyerek, a főzés, a háztartás, a kert. Szóval nem bírom. Szerencsére ő nem nyaggat miatta, hogy nagy a kupi, de még rátesz. Még a tányért sem teszi el maga után az asztalról. A gyerekkel foglalkozik néha, de az tény, hogy amíg ilyen pici a férfiak nem nagyon tudnak velük mit kezdeni. Remélem később jobb lesz. Sajnos úgy látom a gyerek nem is igényli, nem apás. Hiába van itthon az apja, akkor is inkább rajtam lóg, éjszaka ha felébred, csak én vagyok jó neki.

Ezzel együtt, amit írtatok, azok alapján még azt gondolom, hogy szerencsém van.

Na, a szex, az baromi ritka. Ő akarná, de én hulla fáradt vagyok már estére. Ha mégis rászánjuk magunkat, akkor meg tuti felébred a gyerek. Szóval heti 1-szer.

Már régen beállt a heti egy.

Férjem korán kel, (nagyon utálja), már 5-kor elmegy itthonról, és sokszor csak későn este, 6-7 körül jön haza. Eszik, fürdik és alszik. Ha korábban jön, 4-5 körül, megy a kertbe és fát vág, füvet nyír, szóval akkor ott dolgozik még, és azért fárad el. Én már nem szoktam ébren találni az ágyban...

Maradt szombat este:-) (mert pénteken ugye még korán kelt és fáradt, vasárnap meg már holnap kell korán kelni...)

Én többet igényeltem volna-igényelnék, de nagyon megszoktam, hogy ez van, igazán sokat nem teszek érte, hogy több legyen.

Most látom milyen szerencsés vagyok-az én párom ugrik,ha kell-15 éve vagyunk együtt,9 hós a lányunk.Sokszor ugyérzem,nélküle nem is tudnám csinálni.

Nem irigyellek benneteket és kitartás csajok!!!!!!!!!