Miért ilyen a menyem? Miért akarja előlünk kisajátítani az unokánkat?

Igazából egyet is értek, meg nem is.

A szoptatásnak illetve hozzátáplálásnak semmi köze a baba súlyához. Tudja Ön, hogy hány anyuka vágyik arra, hogy sokáig tudjon szoptatni és NE kelljen hozzátáplálni? Köztük vagyok én is, én az ellen tábort képviselem, aki nem tudott szoptatni, így fiam tápszeres lett, kipróbáltuk a létező összes fajtát, már mi is tápszert ittunk a kávéba, mert a gyerek annyira nem szerette és nem bírta(szorulás, pocakfájás), ezért mi korán elkezdtük a hozzátáplálást, védőnő, orvos javaslatára. Mégis 8,5 kg volt a fiam félévesen.

Azt meg, hogy nem ad csokit vagy ő neki kell eldönteni. Ha anyuka úgy dönt nem ad, akkor Ön se adjon! Én is utálom amikor már csak azért is mást csinálnak.

Na és akkor igazából a fő kérdés: ott alvás.

Igazából megértem olyan szempontból, hogy ritkán látja. De mennyi az a ritka?

Én sem merem ott hagyni apósomnál(anyósom már nincs köztünk), pedig imádja a gyerek, DE tudom, hogy hiába van napközben el vele éjjel én kellek neki. Higyje el, kipróbáltam, igaz nem mentem messzire, csak a fürdőbe, gondoltam ott van nagyapja, ha felsírna. Bizony, ő ott volt, de mikor a fiam sírt én kellettem neki, nem a papi. Szegény apósom meg volt ijedve, nem tudta mit csináljon. Önök mit tennének ha 1000km-re vagy akár csak 100 km-re lennének a szülők?

Én egyedül anyura merem itt hagyni úgy, hogy hetente 2x elmegyek suliba(esti) és nem érek haza altatásra, de éjjel itthon vagyok. Pedig anyu velünk lakik és neki meg is nyugszik.

Mindezekkel azt akartam leírni, hogy hiába talpra esett kölyök (amúgy az enyém is az.... nappal) éjjel anya kell neki.

Esetleg próbálják meg megbeszélni, hogy legyenek ott, de ne együtt aludjanak, hanem külön szobába a gyerekkel vagy Önökkel aludjon a pici. Így meglátják, hogy Ön meg tudná-e nyugtatni! Ez egy elég kompromisszumos ötlet, Önnek és menyének is engedni kell hozzá. De ha "baj" van ott van anya, ha mama nem jó! Aztán ha ez meg van, a menye látja, hogy sikerül megnyugtatni, lehet hogy ott hagyja.

Amúgy az én fiam 18 hónapos volt a fent említett Papás esetnél.

Nem olvastam a többi hozzászólást, de azt kell mondjam, hogy az Ön menye, teljesen normális, anyuka, aki nagyon szeretheti a gyerekét. Most komolyan gondolja hogy a 15 hónapos gyereket ott kellene hagynia éjszakára? Én a két évesemet sem hagynám, mert még igényli az anyját. Ha ilyen távol laknak akkor gondolom nincs is ott minden hétvégén, hogy olyan megszokott lenne számára a hely. Ráadásul az hogy nappal jól megvannak, nem jelenti azt hogy az éjszaka is zökkenőmentes lenne.

Először azt hittem hogy 4-5 évesről van szó, mert akkor igaza lenne.

Én azt tanácsolnám hagyja élni a menyét, és ne akarjon okosabb lenni nála mindenáron ami a gyereknevelést illeti, mert ezzel csak azt fogja elérni hogy még kevesebbet lesz Önnél az unokája.

Én hálát adok a sorsnak hogy nincs ilyen anyósom, bár nagyinak ettől még lehet nagyon is jó, de higgye el, hogy a menye csak az unokája javát akarja. Ne akarja irányítani!

Na én erre, amikor anyukám-anyósom azt mondták,hogy fel neveltek két gyereket, csak annyit mondtam,hogy én is fel fogok. Csak úgy,ahogy én szeretném.

Imádom a mamákat, sok tanácsot megfogadok, de vannak dolgok, amiket akkor sem úgy fogok csinálni,ahogy ők akarják.

Az én gyerekem, az én felelősségem, én nevelem!

És attól szerintem minden anyuka falramászik, amikor a mamák jönnek ezzel a felneveltem két gyereket dumálva. Mert úgy érezzük,hogy szabályosan hülyének néz. Holott a mama is volt kezdő anyuka és kötve hiszem,hogy mindent úgy csinált,ahogy az anyósa mondta!

Kedves Nagymama :)

Nem olvasom végig a válaszokat (már nagyon sok született), de gyorsan leírom, hogy nálunk hogyan mennek a dolgok, hogy lásd egyáltalán nem egyedi a menyed hozzáállása :)

A 18 hónaposom még napi 3-6x szopizik (is), ez attól függ, hogy milyen hangulata van. Mellette eszik persze, de azt hiszem a folyadékbevitel innen van. A gyereknek nagyon sokáig napi fél liter tej alapú táplálékra szükség van. Erre legjobb az anyatej. 1,5 éves korig a sima tej bevezetését nem ajánlják, marad az anyatej, tápszer, egyéb tejtermékek.

Együtt élünk fél éve a nagyszülőkkel, de a max. az 2 óra, amíg nem vagyok ott mellette. Az éjszakát el sem tudnám képzelni. Nem hogy 2, de egy éjszaka sem. Hiába foglalkoznak vele napi szinten órákat, ha bármi baj van én kellek neki.

Édességet én most kezdtem el adni, de csak házi vagy bio édességet. Amiben tudom, hogy mennyi cukor van (lehetőleg minimális). Most evett házi kakaós sütit a névnapján. De én ezzel úgy vagyok, hogy pl a banán is édesség, csak egészséges :) Én is inkább azt eszem.

Tapasztalat: fogadd el ezeket a dolgokat tényleg és erősítsd ezt meg neki szóban. És ne is próbáld kicselezni az elveit soha (bár ahogy kiveszem nem ez a helyzet). Azzal, hogy ellent mondasz csak azt érheted el, hogy nem fog megbízni benned annyira és később fogod hétvégére megkapni a kicsi unokádat.

Lehet, hogy szívtelen vagyok, de én ott fogom hagyni a kisfiam édesanyámnál egy éjszakára májusban. Vagy az édesanyám alszik majd nálunk, ez még majd kiderül. 8 hós lesz akkor a fiam.

Tavaly májusban volt az esküvőnk, és azóta nem voltunk kettesben sehol. Lakásfelújítás, megszületett a pici, első hónapok.. Szóval pörögtek a dolgok. Még az esküvőnkre kaptunk egy üdülési csekket, úgy tervezzük, egyik nap velünk lesz a pici, másik nap anyukám vigyáz majd rá, hogy lehessünk kicsit kettesben. Annyi a kikötés, hogy elérhető távolságban legyünk, hogy ha valami történne, 1 órán belül otthon legyünk. Szóval ezzel csak azt akartam mondani, hogy embere válogatja. De egy 15 hós gyermek már valóban nem olyan kicsi, hogy ne lehetne hagyni a nagyszülőkre egy éjszakára - szerintem.

Az etetés.. Kedves kérdező! Nagyon sokan az előírások alapján kezdik a hozzátáplálást, etetést. Mindent szigorúan betartanak, amit leírnak a könyvek, elmondanak az orvosok, stb. Persze, 20 évvel ezelőtt teljesen másképp működtek a dolgok, mint most. Most ez a "divat", 10 év múlva megint más lesz. Van, aki ezt követi, van, aki fittyet hány rá, és megy a saját feje után. (én az utóbbiak közé tartozom, ha a gyerekem az előírások alapján kellene nevelnem, "éhen halt volna", mert a hypoallergén csodatáptól hány és nem eszi meg, így kapja a sima tejalapút és mellé főzeléket, gyümölcsöt - 3,5 hós korában kezdtem etetni)

Szóval ezen nem kell "felakadni", az ön menye még nem érzi elérkezettnek az időt, az is lehet, hogy 1 év múlva sem fogja, mert annyira ragaszkodik a gyermekéhez. Majd eltelik 2-3 év, és akkor döbben rá, hogy milyen butaságot csinált ezzel, mert majd nem fogja tudni másra hagyni a gyermeket, mivel nem volt "idegenekhez" szoktatva.

Esetleg próbáljon meg beszélni a fiával, hátha ő tud hatni rá.

Türelem és kitartás! Minden jót kívánok!

Kedves Nagyi! Ne haragudj, de ott kezdődik a probléma, hogy "te segíteni akarsz". KÉRTE A MENYED???? Nem tudja megoldani???? Sztem tökéletesen megoldja. Nem hagynám ott a gyermekem. Tudod én egy kertben lakom anyukámékkal, és nem hagyom rá a fiam, mert nem érzem, sem magamon sem a gyereken, hogy jól ellenne, pedig gondolhatod többször találkoznak mint ti. A húgom kisfia 4 hónapos 8 kg

:-DDD kizárólag anyatejes. Te jónéven vetted volna annnó, mikor neked voltak kicsik a gyerekek, ha pl pálinkás kenyérrel kínálta volna az anyósod,vagy mákteával, vagy más régi praktikákkal? Gondolj bele, akkor is változtak a nevelési elvek. Egyébként azóta borzasztó sokat fejlődött az orvostudomány, azért nem ajánlják a korai hozzátáplálást a babáknál, mert "nyitott" a bélrendszerük , és a kis molekulákra bomló étel átjut a bélfalon. Ezt gondolom nem tartod szem előtt. Ismerőseid lehet más nevelési elveket vallanak, vagy más okból kifolyólag táplálnak hozzá, pl nem fejlődik rendesen a tápszertől stb.... Nekem anyatejes a babám 6 hós. Én se akartam hozzátáplálni, de mivel nem hízott eleget így 5 hósan elkezdtem kóstoltatni. De ez az én döntésem volt, én vagyok az anyukája. Én nem gondolom, hogy itt ellened lennének, csak máshogy látják mint te. Az pedig, hogy te ezt sértésnek, és ellenségeskedésnek veszed a te vaskalaposságod. Egyébként érdekelne, hogy mi mást csinálnátok az unokával kettesben? Miben korlátoz, hogy ott az anyja?

A nagymama csak jót akar azzal, hogy vigyáz egy éjszakára a gyermekre.

Az meg, hogy te a saját anyádban nem bízol meg... És hogy ezt ilyen büszkén hirdeted... Csak gratulálni tudok. :D

"kedves" utolsó. Gondolom nekem címezted. Azért mert nem hagyom anyukámra nem azt jelenti, hogy nem bízok meg benne. Örülj neki, hogy neked a legnagyobb problémád, hogy mikor leszel kettesben a férjeddel :-DDDD

Majd el jön annak is az ideje mikor rá hagyom. Egyenlőre úgy érzem, hogy nincs itt, mert hiába maradna vele, nem tudnám magam jól érezni nélküle, egyfolytában azon járna az agyam, minden rendben van-e? Akkor mi értelme? Most azaz időszaka van, hogy állandóan keres a tekintetével, sírva fakad az idegenektől. De képzeld egy gyereknek az is idegen akit több hetente lát, még ebben a korban. Fura, hogy te is azok közé a begyöpösödött emberek közé tartozol akik még csak át sem gondolják a másik válaszát, hanem rögtön keresik benne a rosszat, csupán azért mert eltérő a véleményük a tiédtől!