Megbántam hogy szültem. Másnak is ilyen pszichopata gyereke van?

Megértem, hogy ki vagy akadva. Az alvásmegvonás a legalattomosabb kiképzési és kínzási módszerek közé tartozik a katonaságban is. És ha ezt kombináljuk a gyereksírás okozta zsigeri idegességgel, illetve a tehetetlenség okozta kétségbeeséssel...

én is éltem meg hasonló napokat, amikor az embernek összecsapnak a feje fölött a hullámok, és azt gondolja, hogy nem fogja még egy napig bírni... DE!!

nekünk is hasfájós volt a babánk, voltak kellemetlen éjszakák és napok, amikor csak a kezemben hánykolódott és üvöltve sírt, mintha nyúznám. A szívem hasadt meg és nagyon utáltam a világot, hogy nem tudok segíteni neki. Séta, masszírozás, torna, énekelgetés, felültetés, ágyba rakás, hibálózás, semmi... Sajnos nem volt más módszer, mint kivárni, hogy elmúljanak a görcsök.

A hasáfájáson és a betegségen kívül még a fogzásra is gondolhatsz, megindulhat ilyen korán az is. Ha dagadt az ínye, vagy feszül, akkor gyanakodj :)

De hallottam olyat is, hogy a baba laktózérzékeny volt, de csak sokára derült ki, és végig hasfájós tüneteket mutatott.

Kitartás! Hidd el, ha vége a hasfájós korszaknak, minden sokkal jobb lesz! Egy idő múlva ő is megtanulja kitornázni magából a gázokat.

Sajnálom a picit.

Te még talán nem vagy kész az anyaságra,de ha már megszülted szívvel lélekkel gondoskodnod kell róla.

Nemcsak GONDOSKODÁSRA de SZERETETRE is szüksége van.

Én azért remélem, hogy ez egy kamu kérdés egy unatkozó tizenévestől, csak a mi bosszantásunkra. Ha nem kamu, akkor szerintem menj el egy pszichológushoz, lenne miről beszélgetnetek...

A kisbabát nagyon sajnálom,hogy ilyen helyre született. Hogy nem szereted, amikor a részed? Magadat nem utálod? Szedd össze magadat, mert felelős vagy egy kisbabáért. Az életét nem teheted tönkre, nincs jogod. Nem kérte, hogy megszülessen, te akartad, a te döntésed volt.

A 19:19-es válaszadóval értek teljesen egyet!

Ne törődj azokkal akik csak ócsárolnak,biztos nem volt még dolguk egy sacc.3 napja egyfolytában üvöltő gyerekkel!Én nagyon is tudom hogy miről beszélsz,az én fiam ezt egy hónapig csinálta,na én azt hittem belehalok!

csak akkor volt kicsit nyugisabb,ha hanyatt feküdtünk ő meg rajtunk.(ezt próbáld ki)teljesen megértem hogy ugy érzed nem birod tovább,de tényleg próbálj megnyugodni,ugy a pici is meg fog,mert hiába nem mutatod,ő attól még érzi rajtad hogy feszült vagy!

A drága válaszadóknak meg üzenem,hogy egyáltalán nincs joguk olyat mondani hogy nem szereti azt a gyereket,vagy nem érdemli meg!Mindenki csak a saját háza táján söprögessen!

Neked meg kitartást!!

A 20.00-ástól kérdezném:

Szerinted normális hogy pszichopatanak nevezi a gyerekét?

A 20.00-ás vagyok:Nem,az tényleg nem normális hogy igy nevezi a gyereket,de nem tudhatjuk,hogy benne most mi zajlódik le!Fogadom hogy kb két hét mulva már ő se fogja tudni,hogy hogy mondhatott ilyet a gyerekre,de most még ahogy én vettem ki a szavaiból,eléggé ki van készülve!

Ja és még valami!Nagyon köszönöm a hulladék jelzőt,szivesen veszem egy olyan embertől aki ennyire ismer és ennyire tudja milyen ember vagyok!