Baba és macska, tényleg szívtelen vagyok?
Van két cicánk, egyiket a párom hozta, a másikat én.
Az én cicám egy sziámi, 24 órából 22-t alszik, este, ha már kapcsoljuk le a lámpákat, szalad a szobánkba. Megvan a helye, hang nélkül alszik velünk reggelig. Ha pl. nyávog is és szólok, abbahagyja.
Férjem cicája nem ilyen. Hisztis, öntörvényű, konkrétan a fejünkön táncol éjszaka. Akkor jön rá, hogy épp játszani akar, vagy simogassuk. Ha nem kelünk fel, elkezdi dagasztani a kezünket, hátunkat, vagy nyomogatja a szemgolyónkat, harapja az orrunkat. De az sem megoldás, hogy ölbe veszem és megsimogatom, mert kézben lenni utál és ha nem úgy nyúlok hozzá, ahogy épp akarja, visítva nyávog.
Ha magunkra csukjuk az ajtót vagy őt tesszük be a vendégszobába éjjelre, úgy ordít, mintha nyúznánk és kaparja az ajtót.
A babánk 3 hónapos, alapból nem sokat alszom éjjel. De mikor épp visszaalszom az etetés-pelenkázás-altatásból hajnalban, és 5 perc múlva hallom, hogy jön dorombolva, nyávogva a macska, akkor elszakad a cérna, mert tudom, hogy 20 percig a fejünknél fog körözni, ha nem kel fel valamelyikünk vele foglalkozni.
A férjem azt mondja, majd megoldódik valahogy, de én már nem bírom. Utcára, menhelyre nem tenném, viszont anyukám mondta, hogy vigyük el hozzájuk. Imádja a cicákat, van neki is 4 mentett. Háztartásbeli, otthon van. Barátaink, családtagjaink azzal viccelnek, hogy következő életükben ők anyukámnál szeretnének macskák lenni. Nem lenne rossz dolga, de a férjem erről hallani sem akar. Mert szerinte nem zavar senkit a cica, ez egy ilyen időszak... Oké, csak én nem alszom szinte semmit éjszakánként.
Szerintetek tényleg ennyire szörnyű ez az ötlet?
Tudnátok bármi mást javasolni?
42-es vagyok: egy hónap után feladtam. Nem aludtam,baba sem aludt és folyton hányt vagy fosott a cica. Császárom volt nekem is,de ettől még nem lettem különb hogy" bezzeg én is", elláttam a cicát,simiztem is stb ami csak kell de ő utálta hogy pl bőg q baba,na ezzel nem tudok mit kezdeni.
Azóta anyámmal él és csönd veszi körül, boldog. Ez van a cica is személyiség és ő nem fogadta el a változást,én meg ezt fogadtam el.
51, Ott a pont.
Azért nem gondolom, hogy rá kell menjen egy állatra a BABA(ember) plusz anya (másik ember) egészsége is szó szerint akármilyen jó gazdi is. Van az a pont, ahol muszáj megoldást találni. Még jó hogy nem az is állatkínzás, hogy a saját szülőnél marad és bármikor látogatható, családba van, kertbe, jó helyen. Plusz aki írja, hogy így kell felelősséget vállalni. Tényleg? Bármikor jöhet olyan akár 15 év múlva IS, hogy sajnos döntést kell hozni. Kerülhet bárki iszonyat helyzetbe. A gyerek teljesen más. Fejekben van itt baj, sokaknak fontosabb az állat, de azoknak valójában nincs gyereke itt úgy ír. Akinek van, az tudja a különbséget.
Az én macskám folyton belepisilt a gyerekek ágyába és szekrényébe, és semmivel nem sikerült leszotatni. Persze, csak ha előjött, amúgy a szekrényben volt a nap 90%-aban a korábban velünk lévő macska. Utana a mi szekrenyünkbe is bepisilt már.
Nem szerette a gyerekeket, totál depi lett.
Mit kellett volna tennünk, napi 3 szor mosni a gyerekek ágynemüjét, matracát hetente cserélni?
7 évig lakott velünk előtte, a franc se gondolta, hogy ez lesz.
Mit kellettv
További kérdések:
Minden jog fenntartva © 2025, www.gyakorikerdesek.hu
GYIK | Szabályzat | Jogi nyilatkozat | Adatvédelem | Cookie beállítások | WebMinute Kft. | Facebook | Kapcsolat: info(kukac)gyakorikerdesek.hu
Ha kifogással szeretne élni valamely tartalommal kapcsolatban, kérjük jelezze e-mailes elérhetőségünkön!