Miért teszik ki sokan a macska szűrét a házból, ha jön a gyerek ?

Azt próbálom én is magyarázni, amit a 39 is ír, hogy a gyerek-állat viszony élesben nem úgy működik, mint ahogy azt az ember elképzelni, a legnagyobb jószándék ellenére sem.

Úgy gondolja, hogy majd ő menedzseli együtt, aztán mégse úgy van. Ilyenkor persze, hogy a kutyának kell menni. Vagy ők is dobták volna ki a gyereket, mert nem működött együtt a macskával a dolog? Ne legyetek már nevetségesek.

Gyerektelenek vagytok, ezért fogalmatok sincs, mennyire felül ír mindent a gyerek.

43

Te vagy a nevetséges, ha nem tudod elképzelni, hogy tényleg meg lehet oldani, csak kéne egy minimális erőfeszítést tenni az ügy érdekében, ami elvárható lenne egy normális, felelős gazditól.

#43

Nálunk a 3 macska mellé jön a baba. Meg fogom oldani, de nyugodtan kérdezz meg egy év múlva, hogy megy, nem fogok hazudni. 😉

Ez akarat kérdése, és kész. Egy biztos: a 3 cica akkor is velünk fog élni.

Igenis igaza van a 43asnak. Igaz, nálunk később lett macska, mint gyerek, de ahogy gyerekkel se, macskával se úgy mentek a dolgok, mint ahogy elképzeltem.. pedig engem nem is zavar olyan, hogy a macska a fenekét nyalogatja, majd a gyerek arcát.

De a mi macskánk úgy jött, hogy arcon alvó cica, csak a vásárlás után derült ki. Képzelhetet mikor ráfeküdt a gyerek fejére többször egymás után, az enyémre még csak csak, de a gyereknél idegbajt kaptam. Jó, oké zártuk az ajtót, de a gyerek rosszat álmodott, átjött, ott már nem lehetett. Amikor meg nem volt este nyitva az ajtó, akkor ott nyávogott és kaparta.

Aztán az ágyunk nem csupasz fal mellett van, van mellette polc/könyvespolc. Macskának remek szokása lett, hogy felmegy a tetejére, ás rajtunk csapódik be a 4 kilós állat. Egyszer egy ilyen ugrásra keltem, a gyerek a torkához kapott, szorította, a macska ráugrott..

Az már minimális gond, ha belepisil random helyekre(ivartalan, egészséges állat), és egyszer egyszer jóadag szőrcsomót okád ki random helyekre, ruhákra, szőnyegre.. Annyi a meló a gyerekkel is, hogy a macska megkeseríti az ember életét, a kijáróssá tétel(alapos féregtelenítés mellett) szerintem tök normális dolog. És igen, nem számíthatsz mindenre. Ráadásul nálunk direkt akkor jött, mikor a gyerek már nagy volt, így nem kellett attól tartanom, hogy a gyerek meghúzza a macska szőrét, vagy piszkálni fogja, vagy a macskát zavarja az ordítás, és így is nehéz. Kutyával kb lehetetlen lenne lakásban, ki viszi sétálni, ha a gyerek lázasan fekszik?

Én megértem, a macska nincs egy szinten az emberrel, ha minden megpróbáltál, akkor megértem, hogy megválsz tőle. Ahogy gyerektől is meg szoktak válni, ha több gond, mint "jó", ezért vannak bentlakásos iskolák, meg ilyesmik, ahova a sérült, problémás gyerekeket adják be(vagy ha nehezebb helyzetben van a család, akkor is, vagy ha "elit" nevelést akarnak, akkor is..)

Szóval nincs ám ez a megválás annyira kiélezve, mint gondoljátok, az ember megválik attól, ami több nehézséget hoz, amivel már nem bír, mint jót. Párkapcsolatoknál is így van, gyerekeknél is, gyakran rokonoknál is. Még jó, hogy a háziállatnál is, hisz az még csak nem is ember.

A macskát is lehet nevelni. A magatartásproblémáknak utána lehet járni, megoldást lehet rá keresni.

Értem, hogy nem mindenki akar ezzel vesződni, és nem is kell. Ezért kéne ELŐRE végiggondolni, milyen helyzetek adódhatnak, és ha bekövetkeznek, mit lennék hajlandó megtenni?

Nem azzal van a baj, hogy valaki nem akar állatot tartani akár gyerekkel, akár anélkül. Hanem azzal, aki nem méri fel, mit vállal azzal, ha hazavisz egy állatot.

Előre tegye fel magának a kérdést, mit csinálna, ha az állat egészségével, magatartásával gondok lesznek, hajlandó-e pénzt és időt nem sajnálva foglalkozni vele.

Ha gyerekvállalás előtt áll: meg fogja-e tudni oldani gyerek mellett is az állat gondozását?

Ha az a válasz, hogy nem, hát akkor ne legyen állata csak azért, hogy x hónap/év után megváljon tőle.

Ha pedig már egyszer megtett ilyet: legalább tanuljon belőle, és soha többé ne tartson állatot.

#44

Feliwayt vagy más hasonlót használtál a cicák megnyugtatására?