Mit tegyek, ha folyton sír a gyerek és kikészülök már lassan?
Egy perc nyugtom nincs 3 hónapja. Állandóan sír. Eleinte azért sírt, mert hasfájós volt, most meg azért sír, mert nem lehet napi 24 órát a karomba. Elkezd sírni és amikor közelítek hozzá, akkor elhallgat. Ha hátrébb lépek kettőt, már elkezd sírni. Úgy érzem magam komolyan mondom, mint egy sziámi iker, akik össze vannak nőve. Levegőt nem lehet venni nélküle, mert sír. Magamra kötni nem akarom, mert ugyanolyan, mintha a karomba lenne, hiába kötöm hátra. Fizikailag nem bírom 24 órát a hátamon cipelni. És folyton szopni akar, amit nem engedek neki, nem akarom, hogy nonstop cicin legyen. El akarok már régóta kezdeni edzeni, hogy végre emelt fővel járjak az utcán, és ne kullogva, de attól a gyerektől még pislogni se lehet. Igen, mindenkinek arra van ideje, amire akarja, hogy legyen, de ha választani kell a fél óra alvás vagy a fél óra edzés között, akkor az alvást választom. Van segítségem meg minden, a férjem és anyám, a férjem csak munka után tud segíteni, anyám meg hétvégén, de én azzal a 2-3 órával nem vagyok kisegítve.
Sokszor elvesztem a kontrollt (leteszem és bezárom a szobába, és a ház legtávolabbi pontjába megyek, de így is hallom a sírást), ami miatt dühös vagyok magamra mégjobban.
Szeretem őt, de már unom, hogy folyton csak sír, legszívesebben elmennék és vissza se jönnék. Annak a gyereknek semmi nem jó, pedig igyekszem, legalábbis én úgy látom, hogy igyekszem. Sok mindent kipróbáltam már, zenére altatás, ritmusra lépés, hát és talpmasszázs, de csak ölbe vagy cicin van el, és egy perc nyugtom sincs tőle.
Nem tudom helyileg hol vagy, de például plázákban vagy ahhoz hasonló helyeken (west end) haza se kell azonnal rohanni vele. Vannak anya szobák ahol pelenkázni és szoptatni lehet.
De lefejt tejet vagy tápszert vinni sem kínos én például sose ültem be szoptatni, vittem az ételt Cumisüveg tartóban.
Kávézóban sem fog senki szólni, boltokban sdm, hogy sír. Mindenki tudja, hogy a baba bizony sír, majd megnyugszik.
Maradj mindig nyugodt, hogy legyen érzelmi támasza a kicsinek és az sokat segít. Idd a kávét, edd mellé a kávés sütit, néha adj a szájába valamit és mehet minden tovább.
Nekem például csak akkor hallgatott ha a napfénytetőt lehajtottam és a feje felé akasztottam egy játékot amit már ismer. Ha megunta cseréltem.
Vagy vidd el ruhát venni az a te önbizalmadon is javít és biztos jó lenne valami ami nem nyúlt ki a terhesség alatt. Mutogasd neki amit vennél.
Színes vagy épp fekete fehér, ha tetszik valami mutasd, hogy örülsz neki. Nem kell egy egész éljenzés csak mondjuk mosolyogj, engedd hogy Megfogja az anyagot ha akarja.
Megy igazából gyerekkel is minden,csak kontaktusban kell néha maradni. Én még szoliba is vittem addig a szolis kiscsaj nyomorgatta nekem, máskor anyám kísért el, mikor már nagyobb volt csak a kezébe adtam a cumis üveget arra a 15 percre. :)
Kit érdekel? A te gyereked, ne szégyelld, érte legyen nagy a szád ne ellene. Akit zavar el fog menni, vagy fülest tesz.
De nem zavar általában senkit, mindenkinek van gyereke vagy kis testvére és tudja, hogy mivel jár. Zajjal.
Ha mások ordíthatnak az utcán, verekedhetnek, viselkedhetnek állat módjára akkor a gyermekednek is szabad sírni, kiabálni.
Az a lényeg hogy kapcsolódjatok ki. Ne törődj semmi mással :)
Strandra is nyugodtan mehetsz. Van baba úsztató,kellemes a napon pihenni babákkal. Kicsit pancsoltatod, el mentek enni egy lángost, hekket vagy fagyit, ő issza az ő ennivalóját aztán mehettek haza.
Hangos lesz, tény. De másé is, majd meglátod ha sokat mentek kis gyerekesek közé, sok mindenhol az anyuka is akivel lehet diskurálni :))
A "másik idegbeteg" vagyok.
Fel van cserélve az ok és az okozat. Szokás szerint, illetve a hóteccerű' konyhapszichológia szerint. Nem azért olyan a gyerek, amilyen, mert mi idegbetegek vagyunk, hanem fordítva: azért vagyunk idegbetegek, mert a gyerek olyan, amilyen.
A válaszkész nevelés elemeinek ajánlgatása ilyen esetben csak ront a helyzeten. Rögzíti és fokozza a rugalmatlanságot. Tudom, mert ebbe a csapdába én is beleestem. Ezért nem lett jobb később sem a helyzet, sőt... Egy ilyen temperamentumnak nem szabad még "alá is dolgozni"!
Egyébként pedig lehet álszentkedni, önfényezni, de az igazság az, hogy ezt senki nem viselné jól, jobban. Tudom, mert látom magam körül a többi szülőn. Lófsz, nulla kis nyekergésekre meg hiszti-próbálkozásokra full idegbetegek lesznek. Olyanokra, amin az én gyerekem már újszülöttként is százszorosan túltett, nemhogy 2 meg 3 évesen.
További kérdések:
Minden jog fenntartva © 2024, www.gyakorikerdesek.hu
GYIK | Szabályzat | Jogi nyilatkozat | Adatvédelem | Cookie beállítások | WebMinute Kft. | Facebook | Kapcsolat: info(kukac)gyakorikerdesek.hu
Ha kifogással szeretne élni valamely tartalommal kapcsolatban, kérjük jelezze e-mailes elérhetőségünkön!