Megteheti a feleségem, hogy a hozzám is ragaszkodó gyerekekkel egyszerűen fogja magát és elköltözik albérletbe? Csak azért, hogy kiszúrjon velem, mert gyülöl?

Persze. Lezárta 30-án a hálószobát, kihívtam a rendőröket, hadd lássák. 23 és Szentestén lelépett, ottmaradtam a gyerekekkel. Szilveszterezni ment ismeretlen helyre, 31. 14:00 órától 1. 18:15-ig, kaját se csinált a családjának. Elköltözéssel fenyeget, és hogy viszi a gyerekeket, ha nem vagyok rugalmas és nem akarom a dolgokat úgy, ahogy ő. Úgy mentek el a szüleihez a fiaimmal Karácsony után, hogy ők is találkozhassanak az unokákkal, hogy a nagyfiam elszólta magát, hogy vitték magukkal az új barátját is, bemutatni. Persze ezt se mondták előre. Közben a nagyfiam az új pasi öléből vezeti az autót, ezt is a fiamtól tudom, ez is titok lett volna. A 6 éves gyerek előtt csókolóznak, ezt is tőle tudom. Közben engem vádol hazugsággal, nyomozással és folyamatosan homokosnak nevez a gyerekek előtt. Én maradok mindenesetre a házban, ha viszi a fiúkat, vigye, jogilag megteheti sajnos, nem tudok tenni semmit. Rendőrség, gyermekvédelem tehetetlen amíg nincs kimondva bírósági határozat. Addig bármelyikünk felléphet törvényenkívüliként. Most ő ezt csinálja, tébolyultan. Az új pasija azzal büszkélkedik, hogy egy korábbi anyuka óvodás kislánya látta őket meztelenül nyalakodni az ágyon. A feleségem az ötödik ebben a sorban. Meséljek még? A keresete még sehol, talán a héten megjön. Mindenesetre azonnali ideiglenes intézkedésként azt fogom kérni a bíróságtól, hogy a gyerekek maradjanak a házban, ő láthassa őket amikor akarja, akár aludhasson is ott, de ne vihesse el onnan őket. Ez egy olyan ideiglenes gyermekelhelyezési kérelem, ami a valós helyzetet gyakorlatilag konzerválja.

Ki akar lépni az adóstársi státuszából, és 10M Ft-ot akar az új életkezdésére. Vinné a fiúkat, miután megcsalt. Persze az adóstársi státuszról a bank dönt, nem a bíróság és nem is ő, egymaga.

Ne csodálkozzatok, ha korábban kiakadtam. Az anyja ellene van, mindenki a környezetben azt mondja, hogy bedilizett, nagyon rossz tanácsadója van. Ha ismeritek a Borderline szindrómát, hát ez teljesen lefedi azt... Sajnos az ügyvédem ezen a héten szabadságon van, még bírnom kell... Közben munkája nincs, továbbra is rajtam akar élősködni, mindezek után.

Tegnap hazaérek a Metroból 18:15-kor. Már a garázsból hallom, hogy a nappaliban a 6 éves fiam sír, majd bemegyek és látom a 3 éves egyedül játszik. Kérdem, miért sírsz. Mondja azért, mert anyu elküldött a ..csába, mert

kérdeztem tőle, hogy mikor jössz haza. Kérdem, hol van anyu? Nem tudja. Behordom a

dolgokat, felmegyek az emeletre. Az anyjuk zárt hálószobaajtó mögött nyakig betakarva fekszik az

ágyán, a két gyerek közben a fszinten egyedül, és egyik sír. Sz.ros bili a

garázsban, pisis bili reggel óta a gyerekszobában, rettenetes állapotok a konyhában,

nappaliban, mindenhol megkezdett torták… Rendcsinálásba kezdek, játszom a fiúkkal, hallom, hogy

zuhanyzik, majd lejön, és annyit mond, hogy ne tegyem a közös szennyestartóba a

ruháimat, mert nem akarja megfogni a koszos alsónadrágjaimat. Javasoltam a

gumikesztyűt. Utána elment kozmetikushoz este 9-re (a nagy fiam kérte, hogy nem menjen), fürdettem, altattam, éjjel f4-kor érkezett meg. Lefekvéskor a fiam azt mondta, hogy apu, kérlek siess haza, mert nagyon fogsz hianyozni (múlt héten balesete volt az oviban, felszakadt az ajka alatt, most egy hétig otthon kell maradjon, csak az anyja nem tud mit kezdeni vele, a barátjával lófrálnak, simogatják egymást, meg csókolóznak előtte).

Reggel még aludtak, mikor eljöttem. Mentenem kell a fiaimat. Szörnyű ilyet leírni, de ezt az embert sürgősen le kell válasszam a családomról... És elgondolkoznom azon, hogy miért nem rúgtam ki két lábbal az utca közepére, a ruháit utána, amikor félrek.rt. Aztán onnan pereskedhetne. És ő akar diktálni, elvinni a gyerekeimet, a vagyonomat, zsarolni és szabotálni a munkábajárásomat. Ejh....

Az elköltözés hétvégéje.

Pénteken és szombaton este is hívott, hogy nem tudnánk azt megcsinálni mégis, hogy én költözzek, és ők maradjanak, mert ezt ő nem tudja végigcsinálni. Határozottan mondtam, hogy nem, ezt az utat ő választotta, és csinálja végig felelősen. Nemcsak neki lesz nehéz szétszedni a dolgokat, hanem a másik 3 embernek is. Azért mentünk vidékre a fiaimmal, hogy lelépjen, és a fiúk ne lássák a műveletet. Mondtam neki, hogy nem hiszek a sírásának, nem őszinte. Aztán vasárnap rámolt ki. Szólt, hogy ne vasárnap du. érjünk haza, mert nem fog végezni, hanem inkább hétfőn kora délután. Mostani házunktól 8 km-re költöztek, másik helységbe. Sms-ben írta meg a címet. Belementem a hétfőbe, bár a nagy fiam olyan sírógörcsöt kapott vasárnap du., hogy alig tudtam megnyugtatni.

Hétfőn jöttünk meg, nem is néztem rá. Megöleltem és leadtam neki a fiúkat, aztán mentem megnézni a házat. Beléptem, és sírtam. Lerabolva. Üresen, kongva állt az otthonunk. Sárosan, koszosan hagyva, idegen lábnyomokkal, üres gyerekszobával, ágyak, bútorok, ruhák, játékok, meséskönyvek, szőnyeg nélkül. Képzeljétek el egy pillantra, milyen lenne, ha így érnél haza. A megállapodott dolgokon túl az összes gyerekruha, gyerekbútor és játék. Falból kitépett antennakábel. Hideg. A többszáz audio cd és a autóba szánt másolataik is, semmi nem maradt. Filmek se, pedig az is 100-as nagyságrend volt. Hívtam, hogy mi ez, azt mondta, hogy azokat mind ő vette. Amellett, hogy ez nem igaz, házasság alatt szerzett dolgok, amik közösek. Kérdeztem, hogy az az autó, amit megkaptál ingyen, azt ki vette?! Nem szólt. Befőttesgumi és papírzsepkendő sem. Kakaó. Só, fűszerek, még egy tejbegrízt se tudnék csinálni. Lábtörlők mind el. Legalább 10 esernyőnk volt. Egyet se hagyott. A fiúk papucsai. A fogas. Nem volt hova felakasszam a ruhám. Többnapos mosatlan, kiöntött mogyoró. Koszos, ragadós konyhapult. Üres falak, legalább 50 gyerekképnek annyi. Mosógép, törölközők. A felső vécében legalább kétnapos sz.r ázott. Azért mentem el hétvégére, mert bíztam benne, hogy csak azt viszi, ami a listán volt. Nem így történt. Tényleg zokogtam, hogy az, amit összeszedtünk, semmivé lett, az lopott meg, aki az életem párja volt. Ha tudnátok milyen, mikor a saját sírásod visszhangzik egy üres házban. Olyan volt, mintha valaki két napon át folyamatosan ellopott volna mindent, és szándékosan összekoszolja, megalázza azt, aki ott lakik.

Meg akarta mutatni, milyen az, amikor nem tudom hol fogadni a fiúkat, akik ma jönnek 18-ra. Hátha majd rosszul érzik magukat és mennének vissza hozzá. Azok a gyerekek, aki azt mondják nekem, hogy azért beszélnek velem csúnyán, mert anyu haragudna rájuk, ha szépen beszélnének velem. A saját gyereke fél tőle, hogy ne veszekedjen vele úgy, mint velem. Inkább ő is beszáll, majd ha kettesben vagyunk, bocsánatot kér. Az anyjuk csak arra nem számít, hogy az APJUKKAL áll szemben, az meg jobban harap egy anyatigrisnél is. Tegnap magamhoz tértem, majd délután 3-kor gyorsan elmentem, vettem két ágyat, ágyneműket, szőnyeget, pár polcot, újraépítettem a gyerekszobát és kitakarítottam. A fiúknak látni kell, hogy bármit is elvisznek tőlünk, és bárki is teszi azt, apu azonnal pótolja és lesz otthonuk nálam. Éjjel fél négykor végeztem, alig állok a lábamon. A ház tiszta, de még kong. Ma jönnek 18-ra, este 8-kor viszi el őket, majd ugyanez csütörtökön, de akkor nálam is alszanak. Nem volt választásom, a gyerekeknek ezt meg kellett csinálni. Remélem nem fogják azt mondani, hogy nem jó itt már, apu. Akkor valószínű, hogy meghasadna a szívem.

Nagyon és borzasztó mélyen fájt a tegnap. Többé nem fog otthon várni engem senki. Nem fog kipenderedni a nagyfiam, hogy szia Apu, de jó, hogy hazaértél, adj egy puszit. És kíméletlenségre ösztönöz. Isten látja a lelkem, nem vagyok bosszúálló, most se fogok, de ettől elpattant bennem egy élet. Kicsit meghaltam. De újra kell kezdenem élni ezt az új életet, mert a nagyfiam meg fog ölelni, és a kisebb rám fog mosolyogni. Mert tudom, hogy szeretnek. És ez megéri az összes szenvedést, mert miattuk van. Hogy legyen nekik jobb, és nyugodtabb életük. Amíg élek, rám számíthatnak, ők viszik tovább a vérem, és ehhez melletük kell állnom, jókedvűen és bizakodóan akkor is, ha legbelül ordítok a dühtől és sírok a bánattól.