Ver a feleségem, és teljesen tehetetlennek érzem magam. Pár hete ököllel támadt rám, ma este pedig váratlanul az arcomba verte a laptopomat, miközben békésen feküdtem az ágyon, és gépeltem- majd hozzámvágta a papucsomat. Valaki segitsen!?

Ha nem kamu az egész, akkor:

Kérdező! Te végtelenül elhanyagolod a feleségedet, mint házastársat, mint nőt! Felvetésedből, a közbenső kiegészítéseidből ez hámozható ki.

Reggeltől estig a gyerekeiddel vagy, de arról nem írsz, mikor vagy a feleségeddel!

„Az éjszaka sem telt jobban.. épp hogy csak elaludtam, és fejemhez vágott egy lópokrócot” – ejh, vajon miért tette? Ötleted sincs?!?

Talán nem amiatt, hogy nem húztad magadhoz, nem ölelted át, nem közeledtél hozzá, mint nőhöz…Ő csak az érzékelte hogy ezzel ellentétben, a TV-ben lévő nőért odavagy… A feleséged önbizalmát, a nőiségét ezzel a sárba taposod. És még itt sajnáltatod magadat..

A ridegség, a kőbálványság, a fülhallgatóval való elzárkózás csak olaj a tűzre, ez neked eszedbe sem jut?!?

A feleséged viselkedése kétségbeesett segélykiáltás, ami nálad süket fülekre talál. Havi appanázst adsz neki, segítesz és imádod a gyerekeiteket, de valójában nem vagy vele.

Veled legalább annyi baj van, mint a feleségeddel.

Ha ez tényleg igaz, akkor beszereznék egy magnetofont, felvenném az egyik kirohanását - gondolom ilyenkor kiabál is - és tiszta pillanatában lejátszanám.

Az utolsó válaszolónak szerintem nincs igaza. Ha nem tetszik a feleségnek, hogy a férj nem vele van, akkor szerinted az az elintézési mód, hogy fejbe veri? Ezzel az erővel az is normális lenne, ha nincs ebéd, akkor a férj megverje a feleséget?

Az azért furcsának tűnik, hogy az 5 hetes babát ott hagyja, miközbe még szoptat.

Az 52-es Válaszolónak!

Este hagyta ott a babát! Az nem derül ki a kérdezőtől, hogy mennyi időre! De nem egész éjjel volt távol, olvasd csak el, mit is ír erről a Kérdező!

Ilyen helyzetbe sokak kerülhetnek, kétségbeesésükben, tehetetlen dühükben.

Képzeld csak el, mennyire rosszul eshet valakinek az, ha úgy érzi, tapasztalja, hogy a férje eltávolodott tőle, mint nőtől!

De érdekes!

Napközben a feleség normális, lehet vele rendesen beszélgetni, a gyerekekről vagy úgy általában is, csak estére tör ki belőle a brutalitás! Pedig a férj ártatlan, nem csalja meg.

De tényleg nem? Testileg nem. Ez kétségtelen.

Másként? Ehhez kell a lélekelemzés, a megérteni akarás.

55-nek.

Lehet, hogy nem egész éjjel ment el, de azért az, hogy elmegy egy 5 hetes baba mellől, aki szopik, az akkor sem normális.

Akármennyire is dühös, ideges valaki, nincs joga megütni a másikat. 2 éves a kislányom, és én is szoktam dühös lenni, mégsem dobálok a páromhoz semmit. Továbbra is az a véleményem, hogy a férfi sem vezetheti így le a feszültséget, de egy nő sem.

52-es voltam.

55-ösnek!

Az egész helyzet nem normális!

Csak arra akarok rámutatni, hogy a helyzetért nemcsak a feleség a felelős, hanem a férj is. Igen hiányos ismeretei vannak a női lélekről, főként a gyermekágyas nőéről!

Mert ne feledjük már!

A FELESÉG MÉG GYERMEKÁGYAS!!!

Házaséletet nem élhetnek még. És vajon mióta, hiszen a 9. hónapban vagy a szülés előtt sem tanácsos!

Nagyon csodálkozom, hogy gyermekes nőként ezt már elfelejtetted.

Féltékeny a szerencsétlen. Kétségbe van esve. Nem hisz magában, azt hiszi, elveszítette a női vonzerejét. Vajon miért "normális" napközben, és miért bolondul meg estére, éjjelre?!

A férje nem érti meg, nem figyelmes hozzá, alszik vagy "békésen fekszik az ágyon és .." de hát nem akarom idézni, miket ír össze ez a másik szerencsétlen is.

Mert mindketten szerencsétlenek.

Itt meg vannak, akik látlelet felvételét, hangfelvételt tanácsolnak, meg minden végső megoldást, ahelyett, hogy ráébresztenék az igazi megoldásra: a szeretetre, megértésre, az egymásra hangolódásra, mint ahogy valaki itt nagyon bölcsen tanácsolta is.

De úgy látszik, egyesek számára hiába... Van, aki a tapasztalatot még itt gúnyosan kétségbe is vonta.

Rögtön a válás?! Rögtön a pszichológus?!

Ez utóbbi lehet, hogy megoldás, de MINDKETTŐJÜKNEK!