Mi garantálja, hogy ha lefogyok, lesz párom?

@49

Pár éve is írtam már ki kérdéseket. Valahogy mindig oda lyukadtunk ki, hogy ha nincsenek barátaim, akkor minek akarok párt. Már mi az, hogy minek? Minden létező nőnek széles szociális hálója van? Ha nem akarok barátokat, akkor már nem is vagyok ember? Hozzám hasonlóan magába forduló nő már nem is létezik? De igazából mindezt felülírja a tény, hogy nekem voltak "barátaim" korábban. Csak idézőjelesen, mert ők érezték magukat a barátaimnak, holott én többször is a szó legszorosabb értelmében nyíltan megmondtam, hogy nekem ők legjobb esetben is haverok. És ezek után is még évek teltek el, mire lekoptak, és az is csak úgy, hogy nem foglalkoztam velük. Szóval ismétlen: lennének barátaim, ha kellenének. Így most van 2-3 ember, akivel beszélek, de ők is az agyamra mennek.

Borítékolni tudom, mi lesz a következő kérdést, de nem lövöm le a poént, inkább megvárom.

@50

Fingom nincs. Már úgy alapból ezt a pontozásos rendszert is megvetem, mert nevetséges. Emlékszel, hogy pár hozzászólással ezelőtt lettem leoltva, mert "kategorizálom az embereket"? Na, akkor miért sorolnám magamat is kategóriába?

De ha okvetlenül pontozgatni kellene. Az anyuka... hát fene tudja, igazából csak külső alapján úgy 7 pontot is adnék rá, de mivel nálam a dohányzás (és zárójelesen a nem fehér származás) az egyik azonnali kizáró tényező, így 0; a másik csaj meg a szememben 3-4 körüli lehet. Ha elviselhetőbb lenne a stílusa és nem akarnám lemarni az arcomat már a hangjától is, talán egy nagyon visszafogott 5-öst adnék neki, de már azt is túlzónak gondolom. Ja, mi a mókás az egészben? Neki még párja is van, és nem is akármilyen, ahogyan láttam. Éééés még mindig zaklat ennek ellenére is, és nem érti a "nem"-et. Ugyanakkor a csaj elmondása szerint nagyon valószínű, hogy csalja őt, amit hát nem is csodálok. De mindezt csak külső alapján mondom, mert aztán simán lehet, hogy a fszi egy vérbeli barom. Nem tudom, mondom, nem beszéltem vele, csak egyszer láttam futólagosan.

Az a lány, aki hajlandó volt megcsókolni, 6-os körüli lehetett. Számomra viszont 10-es, mert magamra ismertem benne. És ott omlottam össze szerintem végleg egyébként, amikor ő arra hivatkozva utasított vissza, hogy "messze lakunk egymástól". Azért egy ilyen kis országban ehhez aztán kell bátorság... Egy Lenti-Kisvárda távra már én is azt mondom, hogy kihívás, de az sem lehetetlen, köztünk meg volt, írd és mondd, 110 km. Az oszt igen bzmeg, legalább lettél volna őszinte, hogy undorodsz tőlem...

Na, de lényeg a lényeg, akkor most én 7-es vagyok, vagy 4-es? Ha 4-es, és kizárólag dugni akarok, az azt jelenti, hogy 2-es szintűekkel (tehát a már-már extrém testi fogyatékossággal születettekkel) kell kezdenem? Ha 7-es, akkor hogyhogy észre se vesz egy darab nő sem? Vagy a másik csaj 7-es külsejére adott pontszámot a gyerek megfelezi, így megint 4-es körüli értékkel számoljunk? Látod, megint csak újabb kérdések születtek ezzel is.

Jó, tárgytalan minden. Egy másik kérdés alatt a nagy tudású 80%-os éppen az imént mondta ki, hogy az a férfi csak az igazán férfi, aki "ad magára" - és itt nem az alapvető higiéniai és megjelenésbeli elvárásokra gondolva, hanem kizárólag az edzésre. Mindeközben itt prédikál a személyiségről. Háh, ez KWA jó!!! :D :D :D Na, én meg egy pillanatra még rosszul is éreztem tegnap meg ma reggel magamat ettől az iszonyatos mennyiségű támadástól, amit kaptam, erre kiderül, hogy ide csak álszentkedni jár mindenki. Aztán aki mégsem, az vasvillával van felnyársalva és virtuális tisztítótűz fölé tartva.

Sebaj, egyből jobb lett a kedvem. :D És részemről ennyi volt a GYK. Ennyi undorító, köpönyegforgató fszjancsit egy helyen nagyon, NAGYON régen láttam.

Nyár végéig le fogok fogyni, de onnantól kezdve bosszúhadjáratba is kezdek. Értelemszerűen nem Elliot Rodger nyomdokaiba lépek (bár teljesen átérzem, mi járt a fejében), csak én is megpróbálok annyi embert átverni, ahány engem átvert. Etika? Jószívűség? Belső értékek? Önzés nélküli adás? Aha, persze. Kapja tőlem mindenki azt, amit én kaptam másoktól. Csak én nem játszom meg magamat legalább. Mármint élőben igen, de neten, ahol mindenki anonim, nem fogom, ahogy eddig sem tettem.

És én ezen a ponton kiszálltam. Köszönettel tartozok viszont mindenkinek, aki felnyitotta a szememet, mekkora egy álszent, mocskos világban élünk! :) Szevasztok!

U.i.: azért azt elárulhatnád még így a végére, kedves 80%-os kétarcú freak, honnan tudtad az imént, hogy velem beszélsz, amikor nincs kint a nevem.

Ja, és még egy dolog, visszatérve a "milyen válaszokat akarsz hallani?" c. költői kérdésre. Nem akartam lelőni a poént, kíváncsi voltam: vajon az önámító, őskeresztényi értékrendet felvonultató válaszok közt megbújik-e akár egy is, aki hajlandó kimondani azt, hogy még soványan is több esélyem van, mint kövéren. Történetesen egyetlen ilyen volt, az 56%-os srác, aki többek közt a #15-ös választ is írta.

Szerintetek én tényleg ennyire korlátolt vagyok, hogy nem jövök rá magamtól, hogy egy elhízott férfi nem vonzó? Titkon persze reméltem, hogy jön pár nő, aki kifejti, hogy neki igazából nem a súly számít ésszerű keretek közt, de legbelül tudtam, hogy ilyen nem lesz.

Nem, én borítékolni tudtam volna, hogy mindenki a társadalmi normáknak megpróbál megfelelni, és ahogy leírja, hogy "a léläk a fontos, nëm a tësty", közben elmosolyodik. Beugrik neki az apukája-anyukája képe, aki víziójában megsimogatja a buksiját: "ügyes vagy, fiam/lányom, jól lettél nevelve :)". Mégis ki a hervadt tököm beszélt itt már az elején is személyiségről? Mi az, hogy "Nem árt, ha a személyiséged is változik. Az is fontos, nem csak a fogyás." - te, még nem is tudtál akkor rólam semmit, azt se tudtad, ki fia-borja vagyok, ugye? Dehogy tudtad. Itt csak arról van szó, hogy jóóó nagyot akartál mondani, mélyfilozófiaiságot belevinni egy tök egyszerű kérdésbe, és bebizonyítani, hogy te erkölcsös vagy, téged csak a személyiség érdekel. És, beszarsz: a GYK-s nép bólogatva, elégedetten tapsolt is mellé, a százalékodból ítélve.

Summa summarum: személyiség egy nagy lófszt. Az is tévedés persze, hogy a pénz kell, mert ez meg a másik véglet, én még nem találkoztam olyan nővel anyámon kívül, akinek a dollárjelek pörögnek a szeme helyén, ha férfiről van szó. Nem, egyszerű a képlet: jó külső kell ide. Ti tényleg nem hiszitek el, hogy nagyon jó színész vagyok, ugye? Sokan csalódtak már bennem, hogy nem ilyennek ismertek meg - bár történetesen pont nem azok a csajok, akik dobtak 1 vagy 2 randi után. Na, ennyire jól tudom megjátszani magamat. Mégis, hogy, hogy nem de futnak menekülve a nők azonnal. Nem tán azért, mert a személyiségem megismerése után nem tetszek nekik? Hát nem.

Egy szóval sem mondtam, hogy normális vagyok. Vagy mondtam ilyet? Nem mondtam. Viszont mindennek megvan az oka, azért az időrendiséget ne felejtsük el továbbra sem: volt a kis dagi gyerek egy jó szívű, de csúnya kölök -> senkinek nem kellett -> egyre jobban elkeseredett -> tovább próbálkozott, hátha -> továbbra se kell -> úgy tűnik, kell, de mégis átverésnek bizonyult -> egyre dühösebb lett -> még 3 pofára esés után megbolondult. De szerintem ha végre, valahára elveszíteném a szüzességemet, megszűnne a frusztráltságom és helyrejönnék. Na, mnindegy, ezt csak a rohadó lelkű válaszolóknak mondanám. Csak mert a tietek is ugyanúgy rohad és már-már bűzlik. Könnyebb a gyengébbre csoportosan támadni, mi? Persze, hogy könnyebb. Meg hát etikus is! Hiszen az etikát hirdetitek, ó nagy szerzetes-apostolok!

A kérdésem valószínűleg törölve lesz, mert a GYK felhasználói nem bírják elviselni az igazságot. Én lementettem az egészet txt-be. Felőlem pedig legközelebb a hamarosan induló blogomban fogtok hallani, amiben arról írok, milyen incelként létezni.

A viszo'llátásra.