Csak én gondolom úgy, hogy nem jóképű férfiként nem sok értelme van élni? 20/F

Nincs értelme azon agyalni, mi lett volna, ha. Ha a szüleim gyerekkoromban nem vittek volna el fogszabályzásra, akkor nem tették volna tönkre a fogzománcomat már gyerekkoromban. Persze ők nem tudták, mi lesz a következménye, és nem tudták, hogy egy pénzéhes idiótához kerülök, ők jót akartak. Mindegy. Nem lehet visszacsinálni. Változni viszont soha nem késő, bár tény, a 80-hoz közel járó nagyanyámnál már nem reménykedem, hogy valaha megváltozik és magába néz, és rájön, mennyi rosszat tesz és megtanul bocsánatot kérni, bár történhetnek még csodák. De te még nem vagy idős a változáshoz, szóval ha jót akarsz magadnak, akkor leszel szíves megemberelni magad.

22 éves voltam, amikor elegem lett abból, hogy senkit nem érdekel az akkori ismeretségi körömben az, ami engem, és egyedül elutaztam külföldre, életem egyik legjobb döntése volt, és azóta többször is utaztam így egyedül, azóta nem érdekel, jön-e velem valaki vagy sem.

Az önsegítő könyveknek van értelmük, de ahhoz te is kellesz, maguktól nem tesznek csodát, csak akkor segítenek, ha te is készen állsz arra, hogy cselekedj. Egy pszichológus sem fog csodát tenni, ha homokba dugod a fejed.

Ha megjelenne melletted egy halott ősöd, de te azt mantrázod magadnak, hogy ez nem lehetséges, akkor sem fogod észrevenni, ha körülötted mindenki más látja. Elsősorban TE kellesz a változáshoz, és persze lehet melletted segítség valaki más is, de ha te elzárkózol, akkor senki nem tud segíteni rajtad.