Miért rohanunk az ismerkedéssel? Miért nem tudunk manapság várni?

A "versenyt" férfiként éled meg. Hogy elkezdesz valakivel randizni, alakul valami, majd a 4. randin jön Mr Cassanova, a lány balra el, akivel elkezd randizni, de a 4 randin jön Mr Cassanova Plusz, a lány balra el......... :D

(mert nem csak elkapkodjuk a dolgokat, de mivel kinyílt a világ, így mindig van egy új, egy jobb, és mire egy kapcsolat eljutna odáig, hogy komolyra fordul már veti rá magát valamelyik fél egy még jobb lehetőségre. Ebből aztán vagy az lesz, hogy mindenki próbál mielőtt "gólt lőni", vagy mindenki egyedül van, egy éppen kezdődő kapcsolatban, amik soha nem forrják ki magukat)

Nézd, én nem minősítem azt, amit kérdezel, te persze megteheted, hogy lebaromságozod a választ, de nem túl elegáns dolog.

Nem meggyőzni akarlak arról, hogy a Te élet stratégiád a jobb, vagy azoké, akik a 2. randin már rákérdeznek, hogy akkor "nálad vagy nálam", hanem megpróbáltam megválaszolni a kérdésedet, hogy mi motiválja az embereket ebben.

Ahogy említettem férfiként egyrészt az a típus vagyok, aki hagyok kifutást a dolgoknak, elrandizok akár 2-3 hónapokat úgy, hogy egy puszinál több nem történik, másrészt tökéletesen látom (és tapasztalom a saját bőrömön), hogy miért termelődik ki az a csoport, aki gyorsan dűlőre akarja vinni, és nem tudom azt mondani, hogy nincs igazuk.

Közhely alert! A világ ritkán fekete vagy fehér, amilyennek Te látod, igen, sok pasi van, aki csak egy gyors numerára gyúr, és nem vár még 3 randit sem azzal, hogy összejöjjön, másrészt sok nő csak szórakozik, élvezi a flörtöt, "barátkozik", és az ezzel találkozó férfiak jó része egy idő után elkezd úgy viselkedni, mint a csak numerára hajtók, mert azt látja/hiszi sikeres taktikának.

Egyáltalán nem evidens, hogy ha több időt hagyunk az ismerkedésre, hosszabb lesz a kapcsolat...

Nincs semmi baj azzal, ha valaki várni akar - ő ilyen ember, így gondolkodik, ha neki jó, tegye.

Azzal sincs semmi baj, aki nem akar várni - ő pedig ilyen.

Legfeljebb a kettő nem illik össze, de ezzel sincs semmi gond, mind a két nézetnek vannak képviselői.

Én sem szeretek várni nőként. És egyébként, ha jó randikat szervez az ember, és elég sűrűn, nem heti egy alkalommal beülni valahova, akkor nagyon gyorsan meg lehet ismerni a másikat. A párommal az első randi egy vacsora volt, majd kifeküdtünk a Gellért-hegyre egész estére csillagokat nézni. Aztán találkoztunk párszor a következő héten, majd elutaztunk egy napra. Az első randin tudtam, hogy nekem ez a férfi kell, senki más.

A problémák meg nem három hónap után szoktak kiütközni, hanem kapcsolatban, lakva. Szerintem.

De mint mondtam, mindenkinek más. Nekem ez, neked az, amannak amaz. Ha valaki túl gyors, és emiatt nem akar veled több randit, ne foglalkozz vele, nem illettetek össze.

Mindkét oldalnak megvan az igazsága, mindenki ott helyezkedik el, ahol neki jó.

Szóval......

Egy kapcsolat elején a férfi kezdeményez és próbálja meggyőzni a Nőt, hogy van benne potenciál, és ezen időszak alatt sokkal több energiát tol bele a kapcsolatba, mint ami normál esetben indokolt lenne. Egyértelműen a Nők a kedvezményezettjei a kapcsolatnak, az egyensúly ilyenkor időlegesen eltolódik, majd amikor a Nő úgy dönt, hogy a férfi beváltotta a hozzá fűzött reményeket, akkor kezdeményezőbb lesz.

Te azért "várnál" az ismerkedéssel, mert ezt az időszakot szeretnéd kitolni hogy minél jobban kiélvezhessed, vagyis szereted, ha a kapcsolat inkább Rólad szól. Akik gyorsan fejest ugranak az életbe ott és mondjuk összeköltöznek, ott sokkal hamarabb előjönnek a problémák, főleg akkor ha az egyik fél sokkal többet tesz bele mint a másik..és egyoldalúvá válik a vonzalom.

38F