Miért baj egyesek szerint a mindegy, csak valaki felfogás?

Tudod, valahol szakadéknyi különbség van aközött, hogy valaki nagyon lejjebb ad az igényeiből azért mert neki nagyon kell egy társ, és ebből kifolyólag "mindegy csak legyen", vagy azért van valakivel mert neki tényleg mindegy, nincsenek igényei.

Én is sajnos ilyen vagyok, jelenleg emiatt egy nagyon gyatra párkapcsolatban vagyok, aminek hamarosan szakitás lesz a vége.

Én is így vagyok.

Nem érdekelne milyen a másik, ha engem képes lenne elfogadni úgy, ahogy vagyok.

De egyeseknek még ez sem adatik meg...

Mert:

- ezzel baromira megnehezíti mindkettejük életét, ha esetleg mégis talál vkit, akibe szerelmes lesz... főleg hogy ezzel kvázi átvered a másikat, aki esetleg azt gondolja, tényleg szereted

- az pszichés betegségre utal, hogy vki ennyire társfüggő, hogy nem tudja magát teljes értékű embernek gondolni párkapcsolat nélkül

A szerelem egy hamis érzet, és ahogy a hormonok kiürülnek kiürül a kapcsolat is,aztán az ember kapkod az elmúlt érzést keresve.

Sokkal jobb ha eleve nincs az elején se szerelem,akkor nem fog fájni az elmúlása,hanem lesz egy stabil középszintű állandó kedvelés, a magasról mélybe zuhanás helyett.

Matematikailag meg rettentő kicsi az esély arra hogy két ember összetalálkozzon aki mindenben megfelel egymásnak és mindkettő faér legyen . A jelentős többségnek nincs ilyen szerencséje,aki szóba áll vele arra kell lecsapni gyorsan, mert lehet utána a büdös életben nem lesz még ilyen alkalma sem. Idővel úgyis megszokják egymást.