Nők véleménye érdekel, de ŐSZINTÉN! Tényleg ekkora baj ez?

nem olvastam végig a hozzászólásokat,e mert ezt ti se képzelitek ?:D van vagy 20 oldal

sőt a kérdést is csak úgy ahogy,túl sokat írtok......

de nem vagy elég határozott ennyi a bajod.Nem vagy elég laza,nem vagy elég érdekes.

meg azért valljuk be,nem is férfias a virágozás,meg a versezés,előbb olvastam,mi a fa**szért kell egy jött ment nővel úgy bánni mint egy királynővel??

ok együtt vagytok x éve akkor nagy nagy ritkán megengedhető egy kis romantika

de sokszor még kölcsönös szimpátia sincs

De ti!

ti már nyaljátok a talpát :D

aztán meg lestek ha a nyakatokra lép :D jól is teszi! úgy kell

ráadásul egót növeltek minden r**-ibancon,akit meg aztán vissza kell rángatni a realitás talajára,(mondjuk ezt élvezem)

A középkori lovagok is csak bádogos gyilkosok voltak :D

mindent ésszel,és mértékkel.

mondjuk nem árt ha jóképű vagy :D.......

Őszintén, de szubjektíven:

A bunkóság nem vonzó. Számomra legalább is nem az, egy kicsit sem. Viszont sajnos ki kell mondani, hogy a túlzott kedvesség sem. Például nem bírom, hogyha egy srác kérés nélkül mindent meg akar nekem/helyettem csinálni, jóformán kinyalja a seggemet. Mert egy életképtelen kis semminek érzem magam tőle. Hiába kedvesség, hiába tudom, hogy értékelnem kéne, köszönöm, nekem erre nincs szükségem. Ugyanígy vagyok azzal, ha valaki az egekig magasztal. Egyszerűen feszélyez, mert folyamatosan azon pattogok, hogy mi lesz, ha eloszlik a rózsaszín köd és rájön, hogy nem két lábon járó csoda vagyok, hanem egy egyszerű ember. Én tisztában vagyok a hibáimmal, amin tudok javítok, amin nem, azt elfogadom. A páromtól is ezt várom, hogy olyannak lásson amilyen és ne makulátlan kis hercegnőnek. (Én sem akarom őt szőke hercegnek beállítani, mert abból úgyis csak csalódás lesz.)

Akkor mi a megoldás? Szerintem azt add, amit kapsz. Én várok több kedvességet, udvariasságot és gyöngédséget annál, mint amennyit én is adni tudok. Ha ezek után is lesz, aki elutasít, akkor annak valami egészen más oka lesz.

A barátságról meg: én azokkal szoktam megmaradni barát szinten, akikkel amúgy jól megvagyunk, sok a közös témánk, bírjuk egymást, de nem érzek különösebb vonzalmat irántuk. (Magyarán nem feküdnék le velük.) Vannak akik ezt elfogadják, nem akarnak többet (mert hát dugható nőből van egypár, majd pont én fogok hiányozni) és így tovább élvezzük egymás társaságát, mint szimpla haverok. Ha ez neked (egy adott nő esetében) nem megy (mert mondjuk annyira klappol minden, hogy törvényszerűnek érzed, hogy beleess- így tényleg ne maradj a barátzónában mert csak szívás lesz), akkor mondd meg a csajnak, hogy köszi, de neked nem kell "csak barátként", vagy randizzatok, vagy hagyjátok egymást békén, mert baj lesz. Egy normális nő ezt mindenféle hiszti nélkül elfogadja, egy nem normálisnál meg örülj, hogy megszabadultál tőle (mert valszeg a párkapcsolat se lett volna fenékig tejfel.)

Kérdező, itt nem arról van szó, hogy bunkónak kellene lenned. A "túl kedves" alatt megmondom mit értünk mi nők: nyálas, kihívás nélküli (egy szempillantás alatt leszűrni hogy odavan érted, nincs titok, izgalom, reménykedés...), nyámnyila, behízelgő, teszetosza... ha hiszed, ha nem, ezt elég hamar le lehet szűrni. A tekintetből, a hangodból, a mozgásodból... egyszerűen látni, hogy odavagy valakiért és bátortalan vagy, nem magabiztos, hogy az előzékenységed, kedvességed mögött egy remegő, reménykedő kisfiú van...

És ez valami hihetetlenül illúzióromboló.

b*ssz oda mindennel amid van , kezeld le a nőket, egyesek szeretik is

légy egy alfahím

ne itt siránkozz.

A 74-essel valamennyire egyetértek. Nekem pl. nem baj, ha rajonganak értem, de ne csak én legyek az élete értelme.

Ne legyen megszállott, legyen mellette normális élete is. Ne az legyen, hogy rám telepszik, aztán ha szakítani akarok, lemészárolja az egész családomat.