Amennyiben még nem vagy 18 éves, a böngésződ Vissza gombja segítségével hagyd el az oldalt.
Elkészült egy tudományosan kidolgozott intézkedéscsomag az incelek problémáinak megoldására. Mit gondoltok róla?
Hosszú lesz, de érdemes végigolvasni! Néhány incel készítette el a csomagot, de általános társadalmi problémákra is megoldást kínál (népességfogyás, elöregedő társadalom).
Egy másik kérdésnél már betettem hozzászólásba, de így sokkal több embert fogja látni. Érdekelnek minket a vélemények (főleg a pozitívak).
Első hozzászólásban lesz.
válasza:#3370
Nagyszerű. És mi akadályozza meg, hogy az intézkedéscsomag által felvázolt társadalmi rendszerben ugyanígy megéld ezeket a boldogságfaktorokat?
A kérdés költői. Semmi nem akadályozza meg. A saját egódon kívül. A jelenlegi rendszerben ugyanígy ott van a kockázat minden randiban, sőt minden kapcsolatban, hiszen manapság a kapcsolatok többsége szakítással (házasság esetén válással) végződik.
A saját fejedben létező falak gátolják meg egyedül a boldogságodat az általam felvázolt rendszerben.
Persze az igaz, hogy ott tíz évre fixen elköteleznéd magadat, de ez annyit jelent, hogy van motiváció ténylegesen dolgozni magadon, a kapcsolatotokon. Természetesen ugyanez igaz a másik félre is. A tudat hogy úgyis együtt lesztek még x ideig, mindenkit arra ösztönöz, hogy aktívan tegyen a boldog párkapcsolatért, és ne havonta váltogassa a pasikat, ignorálva a saját magában rejlő hibáját. Tisztában vagyok vele, hogy te 5 éve együtt vagy a pároddal, ezt az utóbbi részt általánosságban írtam.
Azt pedig már százszor leírtam, hogy senkivel nem kell lefeküdni, akivel nem akarsz. Nem lenne legalizálva a nemi erőszak.
#3371
Egyszer sem tudtatok semmi kézzel fogható, objektív, egyértelmű dolgot mondani, ami alátámasztja ezeket az absztrakt fogalmakat. Milyen érdekvédelem? Kitől kell megvédeni pl. a nők érdekeit? Stb. Várom a konkrétumokat.
válasza:#3372
Nem érted, és sajnos lehet soha nem is fogod. Abban a pillanatban, hogy korlátoznád mások szabadságát, megfosztod őket a legfontosabb a dologtól. A te disztópiádban még mindig az exemmel lennék, akivel tizenöt és tizenhét éves korom között voltam együtt. Remek srác, békében váltunk el, de mellette sok dolgot nem érhettem volna, sok emberrel nem ismerkedhettem volna meg.
Jelenleg is minden motivációm megvan ahhoz, hogy a párommal legyek, nem kell ehhez semmilyen törvény. A te elképzelésed kényszerítés lenne, míg jelenleg valódi, őszinte vágy köt hozzá. Ha kötelezően vele kéne maradnom, holott már nem szeretnénk egymást, nem javítanék a kapcsolatomon, csak összeszorítanám a fogamat és minimálisra csökkenteném vele a kontaktust. Az ilyesmit nem lehet külső befolyásolással előidézni. Gondolj erre úgy, mint VIII. Henrik és Klevei Anna házasságára: amíg el nem váltak, külön éltek, szinte semennyit se foglalkoztak egymással, hiába voltak házasok. Ignorálták egymást, majd amint lehetett, elváltak. Ez lenne az esetek nagyrészében.
25/N
válasza:
válasza: válasza:3373: mondtuk, csak ignoráltad, mert nemúgyvanaz. De akkor újra: szülés utáni munkaerőpiaci helyzet, bónusz hogy aki nem tud visszamenni dolgozni, annak a nyugdíja is kevesebb lesz; bérszakadék, üvegplafon, képviselet hiánya a politikában, láthatatlan munka, családon belüli erőszak, szülészeti ellátás minősége, reprodukciós jogok, STEM területeken nagyon nehéz érvényesülni az előítéletek miatt. Szexuális zaklatás (nem beképzelt dolgok, meg kéretlen dickpicek, hanem konkrét taperolás az utcán, villamoson, fényes nappal).
És akkor még mindig van nagyon sok férfi, aki általánosságban lenézni, alacsonyabb rendűnek tartja a nőket. Az összeset. Személy szerint azt gondoltam, hogy ebben javuló tendencia van, és kb az Y generációval ez kifut, de nagyon nem lett igazam, pont az ilyenek miatt mint te.
#3366
Nem foglalkozom a propaganda kommentekkel. Konkrétumokat kértem.
#3637
Ezeknek egy része vagy illegális, vagy szimplán nem igaz/valós. Papíron abszolút egyenlőség van, ha pedig a gyakorlatban ennek hiányát tapasztalod, fordulj a megfelelő szervhez/hatósághoz.
#3374
Nem tudhatod, hogy ha az exeddel együtt maradtok és együtt fejlődtök, akkor most milyen lenne a kapcsolatotok és az életetek. Simán lehet, hogy még boldogabb lennél. Az új kapcsolatba belemenni ugyanolyan lutri volt neked, mint együtt maradni, hisz még gyerek voltál.
#3375
Az elején is megértettem, de semmilyen formában nem tartom elfogadható, megérthető, tolerálható jelenségnek a mérgező asszonyokat. Ha az első ilyen kapna egy statuáló, elrettentő erejű büntetést, akkor szépen megszűnne a jelenség.
válasza:#3378
Ha vele maradtam volna, lehet jobb életem lenne, lehet rosszabb életem lenne. Az viszont biztos, hogy nem az az életem lenne, mint most és a jelenlegi helyzet nagyon közel áll ahhoz, amit jelen pillanatban tökéletesnek tartok a jelenlegi énemnek.
A jelenlegi párommal húsz évesen ismerkedtem meg, ami hiába fiatal, már nem gyerek. Akkor már voltak konkrét terveim, amiket a jelenlegi párommal meg tudtam valósítani, de az exemmel nem tudtam volna (például ő sose költözne el Magyarországról, míg nekem ez már régóta vágyam volt és három éve be is teljesült).
Nem dolgoznék olyan munkahelyen, ahol kötelezően tíz évet kéne maradnom, nem élnék olyan helyen, ahonnan tíz évig nem költözhetnék el. Ostobaság lenne kötelező jelleggel odaláncolnod magadat valakihez, valamihez. Abban a pillanatban, hogy nem elveszed az emberektől a választás lehetőségét, nem kezeled őket egyenrangú emberi lényként. Hadd ne magyarázzam, hogy ez miért problémás.
Ha egy olyan férfival kéne együtt lennem, akivel nem szeretjük egymást, akkor legjobb esetben nem törődnénk a másikkal, hanem elkerülnénk, amennyire csak lehet, legrosszabb esetben pedig egyikünk meghalna; az kérdéses, hogy öngyilkosság vagy gyilkosság lenne.
25/N
válasza:További kérdések:
Minden jog fenntartva © 2024, www.gyakorikerdesek.hu
GYIK | Szabályzat | Jogi nyilatkozat | Adatvédelem | Cookie beállítások | WebMinute Kft. | Facebook | Kapcsolat: info(kukac)gyakorikerdesek.hu
Ha kifogással szeretne élni valamely tartalommal kapcsolatban, kérjük jelezze e-mailes elérhetőségünkön!