Miért vagy egyedülálló?

Hát az 59-es linkjében lévő nő pont az átlag alatti kategóriába sorolható szerintem már bocsánat, ha véletlen magára veszi valaki.. a pasi itt jobban néz ki mint a nő, kaphatna jobbat is. De ezek szerint nem a külsőségekre ment hanem a belső értékekre (nem biztos, de nagy a valószínűsége).

A képen szereplők valószínűleg 40+osak. Hasonló korban lévők már lehet szépnek/elfogadhatónak mondják ezt a nőt de nekem húszon évesen ő kicsit sem vonzó. Pedig ismerek 1-2 olyan 40+os nőt akik még mindig ott vannak a szeren és elég vonzóak még nekem egy fiatalnak is..

"a pasi itt jobban néz ki mint a nő, kaphatna jobbat is."

Szerinted. Az élet viszont azt igazolta, hogy nem kaphatna, mert nem kapott. Nos ő ennél fogva viszont nem itt nyivákol incelnek titulálva magát hanem nagyon boldogan él egy kedves nővel.

64

Legalább a feléig el tudtad olvasni a mondandómat? Vagy csak szokás szerint te is eljutottál a második mondatig és itt nyivákolsz a feminista fejeddel. Ezek szerint te nagyon magadra vetted, hogy ez a nő szerintem csúnya. Sajnálom ha hasonlítasz rá, biztosan van valami megoldás, hogy szebb legyél.

Csúnya vagyok, szegény vagyok, unalmas az életem, nincs menő dumám.

25F szűz

Lassan 4 éve nincs senkim, egy majdnem 3 éves kapcsolatomnak lett vége akkor. Előtte nem volt senkim, minden tekintetben az exem volt nekem az első: csók, szex és párkapcsolat terén is.

Viszonylag későn majdnem 22 évesen jött össze a dolog, előtte úgy éreztem valahogy hozzám nem való senki, nekem nincs szükségem erre az egész párkapcsolati mizériára. Illetve úgy különösebben nem is érdekeltem a nőket, lányokat, nem voltam nagydumás, nem voltam kifejezetten társasági ember, bár voltak haverok, barátok akikkel mentem ide-oda, de valahogy én mindig láthatatlan voltam a nők számára.

De őszintén szólva nem bántam meg, hogy vártam és nem próbáltam mindenáron "felszedni" random csajokat. Amikor betoppant az életembe volt barátnőm úgy éreztem megérte rá várni, eleinte nehezebben ment a dolog, össze kellett csiszolódni minden téren, de aztán minden passzolni kezdett. Életem legboldogabb időszaka volt, ha tehetném a mai napig vele lennék és én biztosan nem léptem volna ki a kapcsolatból, úgy éreztem ha vannak/votlak is súrlódások, azokat meg lehetett volna oldani. Hát ő nem így érezte...

Elkezdett ismerkedni egy másik fazonnal, már az alatt is amíg mi együtt voltunk, majd utána meg is csalt vele aztán össze is jöttek. Gondolom azóta is együtt vannak, már régóta nem beszéltem/találkoztam vele.

Ennek 4 éve már, azóta ugye jött a covid időszak, amíg nagyon nem lehetett ismerkedni, a folyamatos korlátozások és ididóta szabályok nehezítették az ember életét, ráadásul a szakítás miatt borzasztóan magam alatt volam kb. 2 évig.

Aztán 2021 nyarára jöttem ki annyira a depresszióból, hogy úgy éreztem már van erő, mismerkedni újra. Akkor lehetett is volna kapcsolatom, volt pár csaj akivel egészen jól elvoltam, de egy részük lekoptatott (volt egy egészen furcsa és megalázó eset is), aztán volt akivel mégsem éreztem úgy, hogy akarnék tőle bármit és volt egy csak alkalmi szex jelleggű dolog is, de ezt sem akartam erőltetni. Szóval inkább csalódás lett minden próbálkozásomból, úgyhogy felhagytam vele.

Sajnos időközben a külsőm is erőteljesen romlani kezdett, olyan szinten, hogy manapság már inkább nem is próbálkozok senkinél. MOndjuk nincs is nagyon kinél, ugyanúgy láthatatlan, érdektelen vagyok a nők számára, szóval esélyt és lehetőséget sem kapok senkitől. Eljutottam oda, hogy nem is keresem ezeket, egyre jobban elvagyok egyedül és nem is hiányzik a dolog. FŐleg hogy az "etalon" még mindig az exem, illetve a vele együtt töltött idő és emlékek miatt. Igazából arra vágyok hogy újra az legyen mint akkor volt, ami nyilván lehetetlen ,de szerintem ez a dolog egy új kapcsolatot is teljesen ellehetetlenítene.

Igazából tényleg a legnagyobb baj az, hogy abszolút senkit nem érdeklek, még minimálisan sem. Ha legalább lenne pár lány aki valamiféle visszajelzést akár pozitívat akár negatív küldene, már annak is örülnék, de konkrétan semmi nincs. Mintha teljesen láthatatlan lennék.

Röviden összefoglalva:

- Nincs megfelelő külsőm ahhoz, hogy viszonylag önvizalommal telve, bátran tudjak ismerkedni.

- Nincs megfelelő személyiségem sem ehhez, eléggé introvertált, nehezen ismerkedő, magányos típus vagyok.

- Még lehet, hogy mindig nem tettem magam igazán túl az exemen, kísért a múlt és leginkább oda vágyok vissza.

- Nincs lehetőségem sem ismerkedni, nincs kivel, senkit nem érdeklek.

28/F

68

Amit 69-es kérdezett engem is érdekel.