Ha én családot szeretnék alapítani egy ahhoz milyen anyagi helyzetemnek kell lennie?

Ott nem a hölgy kora a döntő, hanem a tiéd. Nem ugyanaz, ha frissdiplomás 25 éves vagy, meg ha 40.

A nők olyat keresnek, akiben van potenciál, szorgalmas, talpraesett, és látszik, hogy gondoskodni tud a családjáról, nem a másiktól várja a csodát. Ketten együtt hegyeket tudnak megmozgatni.

Nem ugyanaz egy 22 éves, aki egyetem mellett is fent tudja tartani egyedül a nagyitól örökölt lakást, meg 45 éves, aki 20 éve az ágyneműt nem cserélte le a lakásban.

Az se mindegy, hogy pályakezdőként keres 250 ezret, vagy egy fél élete lett volna karriert építeni.

Egy 18-20 éves tinilányt még el lehet számokkal bolondítani, de egy 26+ nő már jó esetben a fejét is használja.

Amúgy függ, hogy...

- van e hitel

- albérletben éltek e

- vagy saját családi ház (hitelmentes) (több a rezsi mint egy lakásban ugye)

- vagy saját lakás (hitelmentes) (kevesebb a rezsi mint egy családi házban)

- A nő dolgozott előtte, ergo kap gyes hasonló vagy nem kap semmit

ezen kívül...

- 1 vagy 2 kis gyermekre rengeteg pénz rámegy, babacuccok minden ami újszülöttnek szükséges, aztán ovi aztán iskola

Szóval:

Tételezzük fel, hogy saját hitelmentes családi házról van szó , 2 kicsi gyerekkel, és most a leges legkevesebb szűk életszínvonalról van szó:

- minimum heti 40-50 a bolt bevásárlás

- a számlák jó esetben, gáz , villany, víz, telefon, biztosítások , internet...200-250 e. (nagyon jó esetben)

- autó havi 20-30 e ft.

- és asszony nem kap semmit, se gyed gyes hasonló

Szóval 500 nettó.

De jobb ha több van, ha netán elromlik valami...

És ebből nem igazán van nyaralás új ruhák...

Ha te akarod az egészet megteremteni, akkor legalább egy 2 szobás lakás vagy ház kell. Egy nektek, egy a gyerekeknek. De ha fiú lány születik akkor azért kéne a 3 szoba. Autó nem lényeges, de azért pici gyereknél jó ha van.

Habár szerintem ezt egy kapcsolatban a felek közösen teremtik meg.

Kérdező.

Elsőnek barátnőt találj, és együtt tervezzetek.

#3 vagyok.

Dehogynem! Lehet családod, csak nélkülözéssel és szűk körülmények között.

Ami kicsit szomorú szerintem...

rossz érzés amikor a te gyerekeid a legszegényebbek az iskolában oviban, és a többi gyerek mindent megkap ők pedig szomorúan néznek a többire...

7#

Teljesen egyet értek. Én hamar lettem egyedülálló anya. Az apára semmiben nem számíthattam. Nagyon sokszor fájt a szívem, hogy ezt meg azt nem tudom megvenni a gyereknek, és volt hogy inkább napokig nem ettem, de neki meglegyen az alap.

Én akkor megfogadtam hogy nem lesz több gyerekem. Mert nem akarom hogy nélkülözzön.