Incelgyűlölők! Ti nem érzitek szükségesnek az esélyegyenlőséget?

Amúgy engem az is érdekelne, hogy miként jött ki a 20%?

Ezt meg tudod indokolni? Mert ez egy viszonylag magas szám ahhoz képest, hogy:

a., nem minden férfi akar jelenleg párkapcsolatot, így őket felesleges beleszámolni a "sikertelen társkeresők" klubjába

b., vannak MGTOW-sek, akik eleve nem is fognak soha utadba állni, szóval őket mégannyira se kell számba venni

c., a férfiak körében több a homoszexuális és a kérdésben feltételezem a heteriszexuális "piacról" van szó, így ők se rontják az esélyeidet.

d., vannak olyan fogyatékossággal élő férfiak akik vagy azonos hátrányos helyzetű nővel járnak (pl. autistáknál szoktam látni, hogy nagyrészt ilyen betegséggel élőkkel jönnek össze, ugyanígy teljesen siketek körében is gyakori), vagy ha olyan mértékű, lehet, hogy soha az életbe nem is akarnak/tudnak párkapcsolatot kialakítani. Tehát még ők se veszélyeztetik a piacot.

Erősebb kutya b**ik.

Ez volt és ez is lesz mindig, míg van ember és állat a bolygón.

Esélyegyenlőség???

Te léteztél már? Tapasztalod magad körül a világot?

Minden létezőnek minden perce annnyirs komplex és végtelenül egyedi, hogy sose volt se lesz semmi hadonló ahhoz.

Ne is beszéljünk arról, hogy pl e dimenzión belül vannak olyanok, akikből ömlik a betegség és fejletlenség, miközben ezen a moslék bolygón is tobzódnak a hatalmas önfejlettséggel rendelkező emberek, óriási tudatossággal, szeretettel.

A nagy bölcsekről ne is beszéljünk...

Szóval egy első életes, és egy utolsó életes között milyen esélyegyenlőséget szeretnél?

Az egyik fel se tudja fogni azt a dolgot, ami a másiknak 5 másodoerc meditációval megoldható.

Sajnos, nem sajnos, ebben a világban senki nem indul egyenlő esélyekkel. De legkésőbb felnőtt korától mindenkinek saját magán múlik, hogy mit hoz ki belőle. Én is rinyálhatnék, hogy alkoholista apám lett, egész gyerekkoromban csúfoltak, mert én voltam a furalány, sírhatnék, hogy öngyilkos akartam lenni, mert úgy éreztem, hogy sehova nem tartozom, anyám nem törődik a lelkivilágommal, nincsenek barátaim, mert fura vagyok, apám állandóan azzal fenyegetőzött, hogy felakasztja magát a padláson vagy a vonat elé veti magát és soha nem fogom megtalálni. A fiúknak is célpontja voltam, én aztán sosem kaptam egy szál virágot, dícsérő szót, stb. És még csak szép sem voltam soha igazán.

Szerinted én ugyanazokkal az esélyekkel indultam, mint azok, akiket két szülő nevelt fel viszonylagos boldogságban, harmoniában és minden lelki támogatást megkapott, gyárilag jó természete volt, és ezért mindenhol szerették? Hát nem... Mégsem rinyálok, hibáztatok másokat. Nyilván tudom, hogy milyen sebeket ejtett rajtam anyám, apám és a közösség, ahova évekig sírva mentem. A mai napig vannak rémálmaim apámmal meg a középiskolával, ahova jártam. De ha egész életemben a sebeimet nyalogattam volna, másokat hibáztatok akkor, amikor már teljesen magam rendelkezem az életem felett, akkor soha ebben a büdös életben nem lett volna jobb. Megvizsgáltam magamat, bennem mi a hiba. Azon változtattam vagy igyekszem változtatni a mai napig. A mérgező embereket kipateroltam az életemből, és olyanokkal vettem körül magam, akik építenek - de ehhez az kellett, hogy én is olyan ember legyek, aki építeni tud másokat. Mert egy ép lelkületű ember nem akar magára akasztani koloncokat. Ami meg megváltoztathatatlan, vagy nem akarok változtatni rajta, azt elfogadtam. Rohadt sok munka volt, rengeteg sírás, belebukás. Évekbe telt. És nem azért csináltam, hogy utána pár szerencsétlennek simogassam a buksiját, akik mindig mindent másokra fognak. Nagyon szomorú, és őszintén sajnálok mindenkit, akiknek pocsék volt a gyerekkora, akiket bántottak, akik nem felelnek meg az elvárásoknak, ezért kiközösítették. De bakker, egy felnőtt embernek már magáért kell felelősséget vállalni.

Sajnálom, a mások nem fognak megváltozni. A másokat magad körül kicserélheted, ha visszahúznak, bántanak, lesajnálnak. De igazából csak arra van befolyásod, hogy te magad milyen vagy.

Én egészen biztosan nem fogok lapot osztani senkinek, aki nem éri el azt a szintet, amire kínkeservesen felvergődtem magam...

15

Szerintem azért mert az utóbbira jobban kiadnak. Ugyanolyan kettős mérce ez is mint hogy a nők sok partnerrel kvak a pasik meg menők. Ez van a köztudatban, nyilván így arról is többet hallasz hogy a fiúk hány nővel voltak mint fordítva.

15-ös:

Én más tanulmányt olvastam még egyszer wikipédián forrással megjelölve. Úgy emlékszem, hogy az volt, hogy igen, tényleg nők csókolóznak többet azonos neműekkel, de maga mint párkapcsolat és egymás felvállalása szinten több a férfi.