Miért sírnak a társkeresőző nők?

Ha egy random nő felmegy tinderre és komolyan is veszi, ha akarja, naponta minimum 100 matche lesz. Ezt onnan tudom, hogy próbaképpen átállítottam a nemem férfiről nőre (a képek maradtak változatlanok) és 5 perc alatt kb. 50 lájkot kaptam. Ok, nyilvánvalóan ez azt jelenti, hogy a férfiak oda sem néztek, úgy húzgálnak mindenkit jobbra, aztán majd az ő napi 1-2 matchük közül kiválasztják, hogy kivel akarnak valójában szóba állni. Ebben viszont nem látok problémát.

Tehát, visszatérve a nőkhöz, feltételezzük, hogy a 100 matchből ezek után marad 20-30 tényleges érdeklődő, aki rá is ír a nőre. Ebből mondjuk a nő válaszol 5-nek, mert ennél többel képtelenség egyszerre beszélgetni.

Feltételezzük, hogy a nő elég intelligens ahhoz, hogy nem a legdzsordzsklúnisabb / legbredpittesebb 5-öt választja, akik csak meg akarják dugni, hanem mondjuk más szempontokat is figyelembe vesz.

Tehát van 5 potenciális jelöltje, akikből egy kis beszélgetés után kiválaszt 1-et, akivel elmegy randizni.

Feltesszük, hogy ezt megcsinálja a hét minden napján (vagy legyen csak heti egyszer 2 hónapon keresztül).

Ez azt jelenti, hogy volt 7-8 értelmes és neki tetsző pasival randija.

Ha valaki ezek után azt mondja, hogy ebből a 7-8 potenciális jelöltből egy sem tetszik neki, vagy csak egyéjszakás jött össze, mert egyikük sem volt hajlandó elköteleződni, arra nem tudok mást mondani, minthogy hazudik. De legalábbis nagyon el van tájolva.

Szóval hol a hiba a fenti levezetésemben? Mi az oka a sok siránkozó nőnek?