Miért nem lehet humanitárius módon megoldani az incelproblémát?

"Akkor mi lenne a következő lépés a részemről? Öljem meg magam? Ezt tanácsoljátok? Mert nem bírok már szeretet nélkül élni tovább! "

Tőlem aztán nyugodtan.

"Akkor mi lenne a következő lépés a részemről? Öljem meg magam? Ezt tanácsoljátok? Mert nem bírok már szeretet nélkül élni tovább! És senkitől még csak megértést sem kapok."

Nem véletlenül mondják itt egyfolytában az inceleknek az önfejlesztest. És ezt nem csak a kulsodre kell erteni. Néz magadba, olyan nőt akarsz aki nem szeret de az anyagi javak miatt halabol lefekszik veled, hamisak az ölelesek, a csókok mert nem szerelemből van. Ha te ezt így elfogadod sőt igenyled akkor nem becsulod magad. Ennyire tartod magad érdemesnek? Egy érdek kapcsolatra?

Szóval az hogy valakinek nem lehet sajt gyereke és segít egy árván egyenlő azzal, hogy valaki béna összeszedni valakit?

Ezek a pasik szánalmasak, bombanőt akarnak, közben meg rondák, igénytelenek és pszichológiai bajuk van.

Valóban fontos lenne segíteni ezeken a nőkön, de nem azért hogy egyes férfiak párkeresési nehézségeit megoldjuk vele. Nagyon eltávolodtál a valóságtól ha azt gondolod hogy a párkeresési nehézségeidet, nemzetközi beavatkozás fogja megoldani helyetted.

A harmadik világbeli nőknek pedig az lenne a segítség, ha azt támogatnák hogy legyen lehetőségük arra hogy önállóan álljanak a lábukon, nem másoknak kiszolgáltatva kényszerüljenek erre meg arra. Most egy ilyen "incel", ebben ellenérdekelt fél mert nyilván amint ez az általad vázolt szerencsétlen "import nő" megtanulja a nyelvet, elvégzi a tanulmányait, munkát talál, gazdaságilag önállósul már nem lesz rászorulva arra hogy kényszerből elviseljen valakit aki eltartja, hanem ugyanúgy szabad akaratából fog vagy szeretne párt választani, jó eséllyel ott hagyva azt aki incelként definiálja magát.

Egyébként nem érzitek úgy hogy mennyire megalázzátok saját magatokat azzal, hogy azonosultok az incel kategóriával? Senki nem nézne le titeket csak azért mert nem volt párotok x évesen vagy szűzek vagytok, ha közben normális emberként viselkednétek aki elismeri hogy ja hát eddig nem volt párom ezért meg azért, rossz érzés de csinálom a dolgokat ahogy kell és majd talán lesz. De nyilván amikor csak ezt a fröcsögést meg mártírkodást hallani, és árad a frusztráció az elijeszti az embereket.

A pártalálásban nagy szerepet tud játszani milyen a kapcsolati hálód. A legtöbben nem az appokon, hanem a munkahelyi és egyéb kapcsolataik által találják meg a párjukat. A barátok sokszor még segítik is hogy egymásra találjanak azok az emberek akikről úgy gondolják hogy esetleg összeillenének. Ez csak egy az én teóriám, hogy az "incelek" azért nem találnak párt mert nem csak a nők, hanem valami miatt kb. senki sem akar ismerkedni velük. Tegyük félre hogy egymásra találnak, és együtt gyűlölik a világot azzal nem lesznek előrébb.

20! Nem tudom feltűnt-e, de MINDENKI (te is) a társadalomnak próbál megfelelni, ezt a kisgyerekes gondolkodást, hogy "én csak magamnak akarok megfelelni" meg ki lehetne nőni. Az egész életed arról szól, hogy megpróbálsz megfelelni másoknak, csak te ezt nem így fogod fel. Van munkahelyed? Van akkor rengeteg embernek felelsz meg! Betartod a törvényeket? Gondolom igen, akkor másoknak felelsz meg stb stb stb. hosszan lehetne sorolni, értem miért nem vagy hajlandó belátni ezt, mert ettől te kevesebben hinnéd magad, szíved joga, de igazad nem lesz. Az emberek nagy többsége azt sem tudná mi az a párkapcsolat, ha nem nevelnék bele! Egyszerűen az is egy olyan elvárás mint mondjuk kegy jó álláshoz a diploma, konkrétan ha itt tartunk nekem egyik tanárom egyetemen -és milyen igaza volt- meg is mondta, hogy egy sikeres embernek KELL, hogy legyen párja, mert ezzel bizonyítja a társadalom felé, hogy ő arra képes, hogy kapcsolatot tartson fent. Ezt te sosem fogod így látni, tudom, mert te abban akarsz hinni, hogy te önként és dalolva tartasz fenn kapcsolatot, pedig nem, csak annyira beleverték a fejedbe, hogy kell, hogy észre sem veszed.

Én legalább vállalom, hogy muszájból vagyok benne, a többség meg nem. Mellesleg nem rossz kapcsolat ez, csak sok mindent másképp csinálnék, ha nem lenne muszáj eljátszani a szerepet.

Szóval, ahogy írod, ez téged jól leír: "nem bírom feldolgozni ezt" igen te nem bírod feldolgozni a saját helyzetedet, ezért úgy csinálsz mintha saját szabad akaratodból tennéd azokat a dolgokat, amiket közben mások kedvéért csinálsz.

Az incelekre kitérve nekik az a gondjuk, hogy hozzád hasonlóan ők sem tudják feldolgozni ezt, és nem képesek túllépni a társadalom elvárásain, és nekik még szerencséjük sincsen.

20 vagyok 59re

Nyilván egy nagy közösségben élünk, tehát valamilyen szinten követni kell a szabályokat, vagy kizárnak minket. Ha nem dolgozol éhenhalsz és/vagy hajléktalan leszel. Ha nem tartod be a törvényeket börtönbe mész vagy menekülhetsz egész életedben. Emellett vannak egyéb elvárások, pl a szüleinktől, a szűk közösségtől ami körül vesz minket. Csakhogy ha te másnap úgy döntesz, hogy mindent hátrahagyva Timbuktuba költözöl, akkor megteheted. Ha itt maradsz is megteheted, hogy egyedül élsz, fenntartasz egy albérletet, dolgozol és adózol, ettől a társadalom teljes jogú tagjának fogsz számítani. Azzal meg, hogy benned van egy belső kényszer és nyomás, hogy mindenképp meg kell felelned másoknak én nem tehetek. A kutyát nem érdekli a te kapcsolatod, sőt egyáltalán te magad se a szüleidet leszámítva. Ha úgy döntesz ennek ellenére, hogy képzelt elvárásoknak akarsz megfelelni, az is a te dolgod. X év után meg bánni fogod, hogy nem úgy éltél, ahogy akartál. Nem muszáj eljátszani semmilyen szerepet. Ez egy döntés, amit te meghoztál és meghozol mindennap, majd a szar életedet ráfogod a társadalomra meg az elvárásokra, holott egyedül te változtathatnál ezen. De a komfortzónádból kilépni túl gyáva vagy, így sínylődsz a szarban és másokra mutogatsz. A mentálisan igazán erős emberek képesek változtatni az életükön, ha nem boldogok. A gyengék meg ülnek a poshadt szarban és ámítják magukat.

Egyébként meg attól, hogy te boldogtalan vagy a kapcsolatodban és nem változtatsz, mások azért vannak a párjukkal mert szeretik és jók együtt. Nehogy már azt meséld be nekem/nekünk, hogy mindenki kényszerből van a párjával. Az emberek többsége társas lény, mindig keres maga mellé valakit akivel megoszthatja az életét. Most ha te nem ilyen vagy, akkor jogod van máshogy élni, csak ahhoz gyáva vagy.

A sikerességet meg mióta mérjük párkapcsolatban? Az igazán sikeres embereknek a magánélete általában romokban hever, szóval ez egy bullshit. Senkit nem érdekel, hogy te milyen kapcsolatot tartasz fent, csak téged. Minden embert addig érdekelsz, amíg vele kapcsolatbakerülsz. Gondolod a főnöködet pl érdekli, hogy van-e nejed? Hát nagyon nem, végezd el a munkád és kész. Nem foglalkoznak az emberek másokkal ilyen mértékben mint te hiszed, mert nincs erre idejük és energiájuk. Egyszerűen nem érdekelsz senkit.

A szerelem, a szeretet, a család, a másik ember irányába történő kapcsolódás igénye ősi dolgok. Ezek az emberek többségében munkálkodó ősi erők, nem agymosással vannak belénk nevelve. A fajfenntartáshoz kell a biztonság, a szeretet, különben veszélyeztetve lennének az utódaink. Nyilván ez ettől még sokszor diszfunkcionálisan működik és a modern világban minden gyorsan változik, de az emberek akkor is keresik a kapcsolódást. Nem az elvárások, hanem maguk miatt.