Elhagytuk egymásért a volt partnerünket, de a mai napig elítélnek ezért. Mikor lesz nyugtunk?

Mindenkit lepontoz a kérdező, vagy más csalfa csúszmászó. Pedig igazságot írta le mindenki.

Kérdező biztos vagyok benne, hogy nem először csalta meg a nejét, de vele maradt a kényelem érdekében. Természetesen váltott mert nem akarta ő nevelni a közös babát mivel rájött mint ahogyan kellett volna. Mivel társfüggő mint te így az egyik rossz kapcsolatból a másikban landolt. Megint fog váltani csak legyen olyan nő akire úgy tekint, hogy jobb lesz az élete mellette. De hamarabb te fogod feladni mivel árnyékként követ mire voltál hajlandó. A hűtlen, kapcsolatfüggő "emberek" sorsa ilyen. Sosem, senki mellett nem tudnak boldogan élni hiszen saját magukkal sem vannak kibékülve. :)))

A kérdező és (szerencsére csak egy) válaszoló beszélnek arról, hogy meg kellene őket értenünk, hiszen az ő szerelmük földöntúli és meg kell élni. Oké, legyen ez az igaz szerelem, rendben van. Nem is érdekel.

De nem fogjátok fel, hogy nem a szerelem miatt bántanak titeket??

Hanem azért, mert megcsaltátok az aktuális párjaitokat, az ő érzéseiket le se sz.rva? Az apa meg otthagyott ráadásul egy gyereket, aki épp kibújt az anyja hasából? Nagy az esély arra is, hogy az anya megkeseredik (ami azért érthető) és majd a gyereken fogja kitölteni a dühét. Nem feltétlenül fizikai tettlegességre gondolok. Lehet az a kapcsolat már alapból rossz volt, ebbe vállalni gyereket nevetséges ötlet volt mind a két fél részéről.

A KÖRÜLMÉNYEKKEL van baj, nem az érzésekkel. Amik ugye jönnek mennek :)

Szerintem érdemes elgondolkodni azon, hogy egy nagyobb városba költözzetek, ha tudtok.

Egyébként nem csodálom, hogy sokan ferde szemmel néznek rátok. Egy dolog a kölcsönös vonzalom, de azért nem lennék annak a nőnek a helyében, aki kisgyerekes anyaként maradt egyedül.

#44

De hát nem őt szereti, ideálizálja az érzést. Egyáltalán nem ismeri hiszen abban reménykedik, hogy majd mellette élete végéig megmarad mert őket "igaz szerelem" köti össze. Miközben a valóságban mindkettő menekült a párja elől, de addig egyik se szakított még nem volt fix másik párja. A kapcsolatfüggők mindig így viselkednek. Képesek éveket eltölteni számukra rossz, unalmas párkapcsolatokban és amikor jön az első ellenkező nemű akivel megértik egymást főleg, hogy egymásnak panaszkodnak milyen elégedetlenek és kialakul a közös pont és azt hiszik az egyenértékű a szerelemmel. Azonban az egész önbecsapás hiszen saját magad elől nem tudsz elmenekülni. Mégha nem is mondaná rá senki, hogy milyen cafka és még az exnő egy-két szót váltana is vele a közös gyerek mindig feszültséget okozna. Hiszen akkor a mozaikcsaládban lévő múltbeli szerető előbb utóbb elkezd irigykedni a gyerekre, irigykedik arra, hogy nekik nincs gyerekük. Elkezd versenyezni az exszel, nem bízik a párjában és hiába nem történik ismét megcsalás végig boldogtalan.

Csak ámulok, hogy itt mennyi jóéletű, tökéletes szent lélek gyűlt össze és milyen könnyen hoznak ítéletet.

Végülis annál könnyebb nincs, jól megmondani a tutit egy idegennek.