A férjem el akar hagyni. Volt egy botlásom és az a válasza, hogy el fog hagyni. Nem akarok senki mást, Őt szeretem, vele akarok lenni. Gyerekeink vannak, szép házunk, jó az életünk. Valahogy vissza kell szereznem. Mit csináljak ha nagyon szeretem?

Húúú, hát itt eszméletlen sok válasz volt... igazán nagy publicitást kapott, ha május óta még mindig aktív a kérdés. :)

Azóta már közeledik a karácsony, a szeretet (és bevásárlás) ünnepe. Ilyenkor még kínzóbb tud lenni a magány.

Nem kívánlak lehordani, vagy kioktatni. Azt már rengetegen megtették itt, de fura mód szinte nem látni nevet a válaszok felett. Ez számomra jól tükrözi az itteni színvonalat, és a válaszok komolyan vehetőségét is.

Persze, hogy mindenki egy utolsó k.rvának tart, de ez szerintem nem így van. Hibáztál egy bazi nagyot, és pont.

Teljes mértékben megérdemled, amit kapsz érte, de ami gyűlöletbeszéd itt folyik, már komolyan sértő és túlzás. A tisztaság, és önmegtartóztatás mintapélányai sorakoznak itt válaszról-válaszra (nem bírtam mindet végigolvasni). Hiába tapasztalom saját bőrömön, hogy nem így van. Velem ugyan úgy flörtölnek a házasságban élő nők, mert jóképű vagyok, és nagydumás. Tény, hogy ezek jószerivel ártatlan kis megjegyzések, és ha komolyabbra fordulónak látszana, akkor találunk olyan megoldást, hogy a lehetőségét is kizárjuk, hogy privátban találkozzunk. Nem akarom senki életét tönkre tenni.

Csak azt akarom mondani, hogy megesik az ilyen. Gyakrabban mint gondolnád. Fel kell állnod, és folytatni az életed. Felesleges depresszióba kergetned magad, és siránkozni, mert életed csak egy van. Tanulj meg a hibáddal együtt élni, de ne bélyegezd meg magad miatta.

És ilyen ügyekben inkább ne írj ide kérdést, mert ez az oldal tele van megmondóemberekkel :D

30/F

Itt mindenki olyan tökéletes. És okos. Sínen van az élete. Látszik is a hozzászólások stílusából. Ja nem.

Kérdező, ez már így alakult, van aki tényleg nem tud megbocsájtani, akkor sem ha nagyon akarja. Van aki meg tudna, csak egyszerűen buta. Van aki valójában örül, hogy megszabadul a kapcsolattól, nem neki kell kimondania.

Nem olvasom el az egészet, ha a férjed maradni akarna, akkor maradna, vagy legalábbis látszana, hogy erősen próbál maradni. Ha egyik sem, akkor valójában amúgy is szar volt a házasságotok. Ebből az esetből te biztosan tanultál, a következő kapcsolatod majd jobb lesz. A gyerekek érdekét tartsátok szem előtt, maradjatok jó viszonyban az ő nyugalmukért.

Mennyi ártatlan,soha meg nem botló ,húú de megmondom arc nélküli kis senki van itt! De jó nektek,hogy soha nem hibáztok! Jaa,hogy mégis..ugye-ugye! De könnyebb ,talán élvezitek is ezt a névtelen megmondósdit!Itt tudjátok kiélni a beteges hajlamaitokat,mert az életben a kutya nem kíváncsi a véleményetekre!

Kérdező: Rázd meg magad és lépj tovább! Alakulni fog az életed,bízz magadban! Rossz lépés volt,de nem vagy egyedül!! Hiába ugatnak itt,kitudja ezeknek hány %-a írt már ki hasonló kérdést vagy rosszabbat is!

Hát ez egy szomorú történet. Kérdező, olvasva a soraidat, én úgy látom, hogy nagyon megbántad. Bár tapasztalatlan vagyok és fiatal, ez a téma foglalkoztat engem is. Mikor lesz vége a házasságnak és mit ér, ha bármilyen döntést meg lehet szegni. Én is voltam egy kicsit hasonló helyzetben, ami bár nem fajult megcsalássá, de hasonlóan kezeltek engem. Vannak ugye hibáim, de alapjában véve rendesnek tartanak és volt valaki aki játszadozott velem. Amikor nem tetszett valami neki, elhagyott, aztán rájött hogy értékes vagyok és szeret, akkor visszajött. Ezt játszotta addig amíg szép lassan felőrölt engem, de a végén mégis ő hagyott el, mondván hogy már nem tud szeretni meg egyebek, satöbbi. A kérdésed és a hozzászólásaid, számomra nagyon tanulságosak. Én örülök, hogy kiírtad és a sok mocskolódó és kárörvendő komment között elolvashattam a történeted.

Írtad:

"Ha ezt olvassa valaki, esetleg hasonló helyzetbe kerül, nagyon gondolja meg, hogy mit tesz. Ha a párja alapból nem agresszív, alkoholista, függő, és nem hűtlenkedő, akkor a többi problémát inkább oldják meg ha lehet."

Ezzel szerintem sokat elmondtál és sok mai hisztis nő számára fontos tanács lenne.

Amit tettél az magában megbocsájthatatlan, mégis van az amiért meg lehet bocsájtani. Nem tudom mennyire érthető ez. Fogalmam sincs milyen tanácsot adjak. Ha ki akarod javítani ezt és biztos vagy benne, hogy többet nem tennél ilyet, akkor megpróbálhatod. De semmire sincs garancia. Talán el kéne gondolkodnod, hogy mit akar a férjed most. Mi a jó neki. A saját gondolkodásomból kiindulva, engem iszonyúan dühítene, hogy elhagy valaki, szexel mással, majd csak azért jön vissza, mert a másik ejtette. Ha a másik nem csapta volna be, akkor most se lenne itt. Továbbá az sem esne jól, hogy egy ilyen tragédián kell keresztülmenni, hogy rájöjjön engem szeret.

Szerintem próbáld meg kitalálni milyen viselkedéssel tudnád visszaszerezni. Nekem nagyon nem jönne be ilyenkor ha a másikon azt látom hogy kicsit is büszkélkedik vagy tiszteletlen vagy nagyképűsködik. Esetleg ha olyan lennél, mint egy kezes bárány, szerény, kedves, megbánó és látná hogy nagyon igyekszel... És mellé elkezdenél nagyon jó anya is lenni... Akkor... Ha... Nem tudom... Én itt látok egy lehetséges javítási lehetőséget.

Hogy vagy? Mi történt azóta?

Még egy érdekesség, amit írtál és szintén kiemelném:

"A megbízhatóságot, a mai világban sokszor az unalmassal felcserélik. Amikor gond van akkor tudod meg ki az igazi aki melletted állt a legnagyobb sz@rban is."

Ezzel is sok család vagy normális párkapcsolat lenne megmenthető.

Én nem mondom, hogy a megcsalás megbocsájtható, de rengeteg ember tett ilyet. Én tényleg nagyon tudom szidni a nőket, de kicsit meglepő, hogy a kérdezőt szinte máglyahalálra ítélnék, máskor meg azért lehet olvasni, "megcsaltam.. de" típusú kérdéseket. Sorozatosan követik el, vagy titkolóznak vagy egyszer ígérgetnek, utána mégis megteszik.

És ennél a történetnél látható az, hogy valaki tényleg megbánta, rájött dolgokra és komolyan is gondolja. És kijelentett 1-2 olyan dolgot, ami jótanács is lehet az olvasóknak, hogy legalább ők máshogy éljenek. Ez nekem szimpatikus, mert a legtöbb ember kozmetikázza a saját bűneit és kimagyarázza vagy megszépíti. De Te, Kérdező, nem így tettél. Ezért mondanám, hogy van talán még némi lehetőség.

Tudja a férjed ezeket amiket leírtál ide? Elmondtad neki is amit leírtál? Mert lehet az is számítana, ha érezteted vele és ki is mondod neki ugyanezeket, hogy megbántad és mennyire megbecsülöd már. (Nem tudom, hogy a kérdés megmutatása segítene-e vagy nem. Erre nem akarok tanácsot adni, mert talán rosszul is elsülhet.)

Szerintem nem jó ötlet a férjnek megmutatni! Nem ismerjük,nem tudjuk mit vált ki belőle,talán még a kérdező sem tudja. Isten őrizz a gyerekekhez odavágja most vagy később,hogy itt van anyátok,olvassátok! Nemhogy csendben maradna,még világgá kürtöli! Lehet megint úgy érezné megalázták,elárulták,szégyent hoztak a fejére újból!

Én úgy gondolom,a gyerekekkel rendezze először a kapcsolatát! Ha a férj ezt semmiképp nem tudja megbocsájtani,szerintem volt ott más gond is...talán már Ő sem lelkesedett ezért a kapcsolatért!

Érdekes, most megjelentek a kérdezőt pártolók is.

Engem csak az zavar, hogy ha én leírom egy válaszban ,hogy megbocsátottam a megcsalást,és azóta jobban élünk mint valaha,százan esnek nekem, hogy hülye,igénytelen stb. vagyok...

Nem, itt nem érdemes őszintén válaszolni, de még kérdezni se nagyon.

Ez a GYK, aki 13-30 éves "tapasztalr" emberek gyülekezete, tisztelet a kivételnek, aki még életében nem élt párkapcsolatban és osztja az észt,meg írogatja az itt szokás közhelyeket...

Egyet értek 159-es.

Elitélem a megcsalást.Tökmindegy ha férfi ha nő csal.Itt a jó példa hogy miért jó hűségesnek lenni.