Ha a nő hívott el randira, akkor ugye Ő fizet?

#15: Inkább fizess egy prostinak, az nem fog visszautasítani :D

Te agybeteg.

21.-re.

Horgászni sem a kerti tóban szoktam.

Ez is jól kezdődik

N

#27 Lehet tolni mögötte a régies romantikát, vagy elveket, de minden dogma/hagyomány megdől egyszer. Eleve ott kezdődik, hogy sok modern nő nem vágyik egy <domináns férfira>, aki az "ura". Hanem egyenrangú partnert szeretne. Persze sok van aki igen. De ez nem törvényszerű. Nézd meg, mennyi nő van aki se házasodni nem akar, se hallani a férje nevének felvételéről és van ahol már GYES-en is a férfi marad otthon. (nálunk ez ritka persze) Magyarul változik a világ, változnak a párválasztási szokások is. De ez érthető, hisz más feltételek vannak ma, mint akkoriban. Másrészt ne legyünk naívak sem. Régen a nők nem dolgoztak (munkahelyen), nem volt tehát bevételük sem és a randizás meg a járogatás sem olyan volt (ha volt), mint most. Egy bizonyos korban az apjától átkerült az új urához az ara, ahol továbbra is háztartásbeli volt. Ha egy férfi el akarta venni, előbb az apjától kérte meg... és a többi és a többi, biztos te is tudod. A hagyományos értelemben vett udvarlás is elég idejétmúlt. Lehet itt romantikázni vele, meg akinek ez kell csinálja. Én a magam részéről nem udvarlok egy nőnek sem. Ha nem minimum 50-50 az egész, hagyom a francba. Nem, most nem a pénzre gondoltam, nagyon szívesen meghívom időnként enni-inni, stb. A beletett erőfeszítésre, energiára. Tehát a hagyományos "a nő kéreti magát és a férfi megküzd érte" stílus nálam nem jön be. Akinek ilyen férfi kell, az úgyis ilyet fog keresni és aki így akar egy nőnél teperni, úgyis így fog. Én nem kérek a hagyományokból és szokásokból. Nem az állatvilágban vagyunk, hogy násztáncot járjunk...

És szerencsére így is mindig megtaláltam a páromat, mert vannak nők, akik tök értelmesen állnak hozzá a kérdéshez és nem egy tündérmese az életük. Sosem volt probléma abból, hogy ki kit hív meg.

De én nem is egy házi cselédet kerestem soha, aki alám van rendelődve és a konyhában a helye. És mindig is egyenrangú partnert kerestem, aki nem tőlem függ mindenben, hanem közösen építjük fel, amink van.

Más kor, más szemlélet...

28, nagyon nem érted miről szól ez! Női szemmel ez a filozófia, amit leírtál ijesztő. Több oknál fogva is. És igen, a világ változik, a nemek közötti különbségek mesterségesen már a megszüntetés irányába mennek… aztán, hogy ki kihez (nem) fog vonzódni, az már más kérdés…. A maszkulinná vált nők, akik farkat növesztettek kevésbé lesznek vonzók egy fedi számára.. ugyanígy a feminin férfiak sem lesznek vonzók…

Én megértem, hogy az a világ ilyen irányba tolta el a gondolkodásodat …. Majd ha családod lesz ez változik… ott gondoskodni kell másokról…:(

#29: Igazából a nőkhöz alkalmazkodtam. Akikkel az élet összesodort, többségében az intelligens, független típusú nők voltak. Így maximum neked ijesztő ez valamiért. Én pedig mindig vonzódtam az értelmes, független nőkhöz, nálam ez szexinek számít. (ismerek férfiakat, akik pl nem szeretnének maguknál "okosabb" nőt, mert azt kevésbé tudják irányítani... nekem ez az ijesztő, meg ha nincs velem egy szinten a partnerem és nem tudunk mondjuk egy jóízűt vitázni a világpolitikáról meg miegymás)

És semmiképp sem fordultam át soha alárendelt vagy papucs irányba sem... alapvetően domináns jellem voltam mindig. De az meg túl sok volt így csiszolódtam az évek során. És úgy gondolom ez jól van így. Én semmiben sem nézek ki kevesebbet egy nőből, mint egy férfiból és nem is vagyok hajlandó. Leszámítva 1-2 esetet, amikor nagy fizikai erő kell, nem tudok olyat mondani, amire ne lenne képes egy nő is - ha akarna. (elég férfias és maszkulin munkahelyem van - olajipar - és itt is volt olyan női kolléga, aki legalább olyan jól dolgozott, sőt jobban, mint egynéhány másik...)

Ja és mégsem vallom magam feministának, mert úgy gondolom ez a mozgalom mára szitokszó lett és túllőtt a célon.

Család? Sosem szeretnék gyereket, így maximum házasság jöhet szóba. Abba pedig semmivel sem tennék kevesebbet, mint eddig. A gondoskodással eddig sem volt baj. Igazából értem miről szól amit felvázoltál, csak úgy és abban a formában nem értek egyet és más oldalról közelítem meg. Amikor szükséghelyzet van, épp úgy lehet rám számítani...

Úgy érzem lesarkítod a nemi szerepek kérdését, nagyon is.

De az igaz, hogy nem vagyok hagyományos, konzervatív értékeket valló férfi.