A férfi sosem kaphat feltétel nélküli szeretetet? A szeretetért meg kell dolgoznia?

#37

Tudom, de unalmas a vonatutam, a könyvemet kiolvastam (The Secret History, nagyon ajánlom), és se a páromat, se barátnőimet nem szeretném felkelteni Skype-olni, így miért is ne, hátha, (de látom nem) lehet értelmes beszélgetést folytatni.

#39

Itt írtátok, hogy a férfiak törődésre vágynak, de amikor leírtam, hogy megadom (pláne egy extrémebbnek mondható esetben), hirtelen ez is baj? Mi a fene? Én kérek elnézést, hogy próbáltam enyhíteni a szerelmem fájdalmait.

Ismételten: aki "alfa", "béta" szavakat használ (emberekre), az a saját ostobaságáról ad tanúbizonyságot.

#42

Bárcsak így lenne. Nagy eséllyel kevesebb lenne a nemi erőszak és jobban ki lehetne szűrni a komoly kapcsolatra vágyó férfiakat. Ha meg is jelennek, egy ideig elég vaskos áruk lesz, nem árt majd a zsebedbe nyúlni.

(#19 + #23 + #26 + #36 + #44)

"Magyarán honnan és mire fel ez a nagy válogatás? Ennyire utálatosak a férfiak? A férfiak úgy általában szeretik a nőket de ti nők úgy általában undorodtok a férfiaktól, vagy mi van?"

Ugyan nem engem kérdeztél, de reagálnék.

Nem utálatosak a férfiak, de egyetlen embert se szeretek pusztán azért, mert embernek született. Egy idegen teljesen hidegen hagy. Akiket a barátaimnak, családomnak tartok fontosak, akármi lóg/nem lóg a lábuk között. Ilyen egyszerű.

A random idegenek búja, bánata, vagy épp sikere, öröme, nem az én dolgom.

Ami a "Csak az alfa menő szexisten kell a nőknek" hisztit illeti, párom 168 cm, jelenleg cirka 90 kiló (talán nagyobb részt izom, de egyértelműen lenne honnan fogyni), 10-15 kiló jött föl rá az elmúlt 7 évben, mióta vele vagyok. Hol alig keresett valamit, hol futott a szekér (magánvállalkozó) tehát azt se lehet mondani, hogy a milliói és a csoda kocsi miatt jöttem vele össze, vagy maradtam vele.

Egyszerűen vonzó számomra. Hiába alacsony, hiába van hasa, hiába őszül, hiába csupa heg az arca a korábbi rosszul kezelt aknék miatt. Egyszerűen szeretem. Ilyen egyszerű.

Voltak nála arányosabb, jobb testű, jóképűbb próbálkozók is az évek alatt, de őt szeretem. Pedig van hibája, nem is kevés. Voltak nagy mély pontjaink és volt, hogy nagyon szárnyaltunk, volt olyan is, hogy szakítottunk. De a külön töltött időben is egymást kerestük másokban. Majd újra összejöttünk és ezúttal jól csináljuk.

De ami a litánia lényege. Nem adonisz, nem mesebeli herceg, nem gazdag ifjú és mégis kell. Nem csak nekem, a kapcsolatunk alatt és korábban is voltak próbálkozók.

Mert talpraesett, törekvő, magabiztos, férfias, humoros, aktív és hamar lesz a társaság közepe. Felvonja magára a figyelmet azzal, aki.

Lehet itt vadász szem, meg lapát áll, adonisz külső, meg amit akarsz. A valóság nem ez. A külső fontos, mert ha a párom egy vörös, hófehér bőrű, szeplős srác lenne, soha nem jut eszembe vonzónak találni. Mert ezek a külső jegyek taszítanak. Ha folyós, zsíros, kövér lenne, akinek a farkát csak úgy érem el, ha felhajtom a kötény hájat, akkor soha nem lehetett volna vonzó számomra. De bent volt abban a körben, ami számomra elfogadható és a jelleme tette vonzóvá.

De, ha se adoniszi külső, se pénz, se feltűnő, kiemelkedő jellem, akkor cseszheted. De ezek közül mindet lehet javítani és minimum kettő erősen fejleszthető. Tehát nem tudom sajnálni azt, akinek egyik sincs és sír.

Azért pedig nem lenne képem bőgni, mert a nők válogatnak a férfiak egy rétege meg teljesen igénytelen, így "a nőknek csak megszületni nehéz". Én nőként is teszek azért, hogy ne egy b opció legyek, ez a minimum amit szerintem meg kell tennie mindenkinek aki párt szeretne. Az simán szánalmas, akinek elég, ha a pasi azért van vele, mert ő nem futott el elég gyorsan. És ez fordítva is igaz.

Én büszke vagyok arra, hogy párom találhatna másikat, ha akarna, de nem is akar. És ő is büszke arra, hogy nekem ő kell, pedig lehetne más.

Enélkül valóban mindegy is, hogy valaki most él, vagy az általad túlbecsült múltban, mikor a gazdasági érdek és a társadalmi nyomás hozta össze a párokat és tartotta kényszerűen együtt. Mert amit te írsz, az gyakorlatilag ezzel azonos. Csak a kényszer (belső és külső egyszerre) hajt, mindegy is kihez, csak legyen.

Ezzel szemben aki sikeres az önmagáért hajt, saját mércéje szerint szeretne jó ember, szép és vonzó lenni. És keresi azt, aki pont erre vágyik.

Ez a kettő pedig utána saját akaratából van együtt, mint két szuverén személy. Állandó görcs nélkül, hogy a másik lelép és hiány, másokra való irogyledés nélkül, mert az van meg neki, amire igénye volt.

Ezért kellenek az elvárás ok, hogy ilyen kapcsolatban élhess. Így sem tökéletes, sőt, hiszen nincs tökéletes ember. De olyan van, aki mellett az év legtöbb napján elégedett és boldog lehetsz. Olyan mellett nem leszel boldog hosszútávon, aki nem vonz külsőre, aki nem indít be szexuálisan, esetleg egyenesen szégyenled, aki nem hozza a lelki, érzelmi, jellembeli tulajdonságokat, amiktől szeretve érzed magad, amiktől tisztelve érzed magad, aki mellett vonzónak érzed magad, amitől érzelmileg és fizikailag biztonságban érzed magad, akihez érdemes haza menni, mert jól érzitek magatokat együtt.

"Ez a baj, a nők általában a limbikus rendszerükkel “gondolkodnak”, míg a férfiak a szürkeállományukkal."

"Egy szinten szinte sosem. Hipergámok mert nekik alanyi jogon kijár a szintjüknél jobb."

Aki ilyeneket leír, azzal a külseje a legkisebb probléma. :D

Egyébként sose volt közöm a "szintemnél jobb" pasihoz, és soha nem is akartam, szóval ezen a hipergám témán mindig jót röhögtem. Én egy hozzám hasonlóan tanult (vagy legalább hasonlóan intelligens), talpraesett, jól kinéző férfira vágytam, akivel passzol a személyiségünk is. Azzal sose volt gondom, ha nem nagydumás és nem társasági ember, hanem introvertált, csendesebb típus, mivel ez nem egyenlő a nyomorékkal, ettől nem feltétlenül lesz egy ember visszahúzódó, szerencsétlen. Azzal se volt gondom, ha nem gazdag. Találtam is normális párt, aki korrekt, jól kijövünk vele, vonzó, és még csak osztoznom sem kell rajta senkivel, nem is tenném. :D

Nem szeretett engem édesanyámon kívül senki feltétel nélkül, és nem is kell, soha nem is várnám. Az pedig taszító, ha egy férfinak nincsenek elvárásai a nők felé, ugyanis ha valaki szeretne potenciálisan életre szóló kapcsolatot, akkor mindkét fél részéről sokmindennek kell megfelelni. Akinek nincsenek elvárásai, az ezt nem érti, ergo számomra nem is alkalmas komoly kapcsolatra, valamint önbecsülése sincs.

Az meg én sem értem, mit akartok tulajdonképpen, mit vártok ettől a vergődéstől. Szeretnétek, hogy fogunkat összeszorítva megszánjunk titeket? Nem fog megtörténni.