Miért olyan nehéz rendes srácként barátnőt találni?

#160

Te is kerülöd a kérdéseket, például a #151-esét. Na persze, értelmezni se tudod a válaszokat, pont mint egy hisztis kisfiú.

"Vagy a társadalom jobbá tétele nem érdekes számotokra?"

Számít, ezért segítek a barátaimnak és ismerőseimnek, járok el árvaházakba és támogatok anyagilag vagy más módon jótékony szervezeteket.

"Csak az, hogy kényelmes legyen?"

Az én kényelmemet általában a saját és a szeretteim öröme jelenti, ehhez jönnek még olyasmik, hogy ott élek, ahol szeretnék, sikeres vagyok a saját hobbijaimban és céljaimban. Szóval igen, a saját és szeretteim elégedettsége számít, amik elérésben nem ártok másoknak.

"és emiatt ilyen elcseszett a társadalom, mert mindenki így gondolkodik"

Ez a te magánvéleményed. Miért kéne, hogy ez minket egy percig is érdekeljen?

"Vagy a társadalom jobbá tétele nem érdekes számotokra?"

A te szempontjaid alapján semmiképpen.

A rendes önmagában semmit sem jelent.

Nekem huszonévesen jó végzettségem van, viszonylag jól fizető állásom, autóm (igaz öreg), lakásom (örökölt) van, és némi megtakarításom.

Anyagi, és érzelmi biztonságot is tudnék nyújtani egy kapcsolatban.

Intelligens, művelt vagyok, nem vagyok ronda, ápolt vagyok, nincsenek súlyos testi/lelki problémáim, nem vagyok elhízott/sovány, átlagos a testmagasságom, szerteágazó az érdeklődési körö, és nem mellesleg nagyon tudok szeretni.

Mégsem kellek a nőknek. Ha mindez nem elég, miért lenne elég az, hogy te rendes vagy? Mindenféle kötekedés nélkül kérdezem.

Megnőttek az igények, ennyi. Bár az még engem is meglep, hogy velem szinte még az aranyásók állnak szóba... bááár, ahhoz lehet, hogy túl "szegény" vagyok. Na, majd ha házam lesz egyszer, ez biztos megváltozik.

F

"Ezen a csoporton belul megtanulsz kommunikalni masokkal, figyelni a masikra, nem csak erto modon hanem az erzelmi kifejezeseket is, mindezt ontudatlanul."

Ezt nem csak kortárs csoport tagként lehet megtanulni. Szörnyen szűklátókörűnek tűnik az, amit írtál.

"Olyan nőt szeretnék aki magam miatt szeretne"

Nem fogsz találni olyat, aki azt az elcseszett gondolkodásmódot, ami az általad eddig írtakból egyértelműen kiviláglik, akár csak vonzónak, nem hogy szeretnivalónak találná. Egyik nem tagjai között sem. Szerintem nálad valamilyen személyiségzavar is rendesen befigyel.

#164

Azzal nem vagyok előrébb, ha hozzámvágod, hogy a nehéz gyerekkorom miatt később sem fogok tudni társaságot, párt találni.

Mert valóban, nehéz gyerekkorom volt, nem sikerült beilleszkedni, sokat kellett verekednem, de... elmúlt. Utólag nem tudok rajta változtatni, max a tanulságokat levonni.

#165

Alapvetően egyetértek, de szerintem értelmetlen azon filozófálni, hogy mi lenne, HA egy "papíron" hozzám illő lánynak tetszenék. Én sem tudom, te sem tudhatod. Volt olyan, hogy én utasítottam vissza valakit, és úgy is jártam nemrég, hogy egy olyan lány tetszett meg, aki az ismeretségünk elején semmit sem váltott ki belőlem.

Én inkább a jelenséget nem tudom hova tenni (hogy nem kellek senkinek). Mert komolyan, mi kell még? Már kifogytam az ötletekből.

#167

Ne hidd azt, hogy régen szerelemből házasodtak. A párokat többnyire összeadta a falu. Avagy suba subához, guba gubához.

Az én dédnagymamám pl konkrétan a vagyona miatt ment hozzá a dédapámhoz. Csak aztán megszívta, mert az államosítás elvitte minden vagyonukat.

#163