Járnátok olyan férfival/nővel,aki nem hajlandó maszkot hordani?

Nem nyűglődött a maszkban, de mint mondtam, sokszor inkább itthon maradt.

Így, hogy megy le a hisztéria, már én mondtam neki, hagyja a francba.

Most jött haza Siófokról, két hetet nyaralt unokatesómmal ott. Vonattal mentek át Balatonfüredre, most mondja, e pillanatban, hogy alig volt embereken maszk. Szóval ez is bizonyítja, hogy senkit nem érdekel már ez az egész.

Amíg nem volt itthon, mi is jöttünk-mentünk párommal, sehol, de sehol nem viselték az emberek a maszkot.

Augusztusban megyünk kettesben a Balatonra, aztán hármasban még valahova, biztos, hogy nem a maszk viselésével kergetik az őrületbe a nyaralókat.

Már 3 hete sem kellett az okmányirodában sem, most meg a NAV-nál sem.

Persze, hogy csökken vidéken, Budapesten több a pánikoló ember. Erre meg nem félnek, nem is volt baj Heves megyében :)

Bár most "fogtak" 81 ukrán vendégmunkást Gyöngyösön, megfigyelés alatt vannak. De tünetmentesek.

Az ország 2%-a belehal - hagyjuk már. Egyrészt közel sem halnak meg ennyien, másrészt ez immunrendszer kérdése. Akinek erős az túléli. Kicsit olyan ez, mint mikor a szél leveri a fáról azokat az almákat amiket "titkos féreg foga rág". Így is a halottak nagyrésze 70 feletti idős ember (általában bónusz betegségekkel körítve, márcsak a korukból adódóan is) - rájuk lehet fogni, hogy a "vírus volt" és nem a köszvény, cukorbetegség, magas-vérnyomás, alacsony-vérnyomás, alacsony fehérvérsejtszám meg a fene tudja még mik.

Ha fiatalabb ember halt bele majdnem mindig kiderül róla, hogy az alkohollal olyan kapcsolatban áll, mint az itteni éjszakai "Balázs" vagy láncdohányos esetleg egyéb betegségekkel él. Az erősek is elkapják, de ki is jönnek belőle rögtön.

Rengeteg ennél brutálisabb vírus volt az elmúlt századokban - a többség, de még rossz esetben is a társadalom fele túlélte. Az erősebbje. Ezek leszármazottai vagyunk mi is. Most is sokan belehalnak, a többség túléli - ezek gyerekei fognak élni a jövőben. De ez a "vírus" annyira nem is para, mert csak az idősek között szelektál. Kissé gonosz kollégám szerint nem is feltétlen baj, mert a nyugdíjrendszer összeomlóban van.

Hiába menőztök a nempánikolással, ez nem így működik. Persze nem kell otthon sötétben ülni és tövig rágni a körmöd mozdulatlanul rémült fejjel, amit kb a pánikolás jelentene, de az ilyen emberek általában nem ezt értik alatta, hanem ha valaki ésszerűen próbál cselekedni. Ilyenkor derül ki mennyi a suttyó, én alapból kiábrándultam az összes olyan ismerősből aki ebből csinál marketinget magának hogy ő nem "pánikol".

Olyan buta, földhözragadt viselkedés. Azért ezen a szinten már kb az őskorban túljutottunk.

Végre, végre valaki leírta konkrétan!!!

Köszönöm ma 13:39 :)

Pontosan, az idősek között szelektált a vírus, és/vagy a krónikus betegek körében.

Nekem senkim nem él már, pedig még csak 35 éves vagyok, nem volt kit féltsek, a lányomat tudtam, hogy nem bántja ez a sz..r akkor sem, ha elkapja. Erős szervezet meg sem érzi, akit pedig elvisz, hát sajnálom, de az valószínűleg így is úgy is elpatkolt volna hamarosan.

46.

Ez nem "menőzés", csupán a valamiért kötelezőnek érzett félelemkeltés kétségbevonása. Miért jó félelmet kelteni az erre érzékenyekben? Az alapvetően hipochonder ismerősöm kb. beleőrül ebbe, állandóan ezzel van elfoglalva. A baktériumfóbiás úgyszintén. Az idősebb rokonaim nem mernek kijönni a lakásukból és ebbe halnak bele hamarosan.

A második probléma az, hogy a maszk-királyok és a többi rinyálós "észszerű" viselkedésére volt jellemző a "vásároljuk fel az ÖSSZES élesztőt" és egymással való perlekedés a sorokban, mert XY csak 1,8 méterre állt tőle nem 2-re. Bazári bohóckodás volt az egész, vicc kategória amikor mindenki sipákolt a boltban, hogy "jajj, nem lesz ez meg az" meg minden szart összevásároltak. Mi történt? Semmi. 2 napig nem volt élesztő és száraztészta. Utána pontosan úgy ment minden, mint előtte. Ennyit az "észszerű" viselkedésről.

A probléma továbbá a kormányok hozzáállása (nemcsak a magyaré), hogy suttyomban végigvertek egy sereg undorító dolgot a vírus árnyékában amit alig vett észre valaki a nagy pánikolásban. De általánosan elterjedt nézet a pánikolósok között a "majd a nagy, bátor hatalom megvéd minket" hozzáállás (tipikus Kádár-korszak maradvány itthon, lásd még 'cuclizmus') - sajnos külföldön is kezd kialakulni, tulajdonképpen a szabadságunk utolsó morzsáit nyujták át önként a nagy biztonság kedvéért. A vezetőség pedig ki is használja ezt, hogy a vírusra való hivatkozással vesznek el kisebb-nagyobb szabadságjogokat, növelik az ellenőrzést.

Az pedig, hogy a vírus meg a rinyálás következtében egy sereg kisbolt ment tönkre - az "le van szarva". A bohócintézkedések csak a nagyoknak volt jó, a kisboltok (nem élelmiszerbolt vagy kocsma) többsége kínlódik, volt ahol dél körül én voltam az első várásló aznap. Ja, ők így jártak. Az, hogy mehetnek az utcára vagy valami suttyó gyárba - "hát ez van". A nyugdíjasok fontosabbak hatalomtechnikai okokból, mivel biztos és erős szavazóbázis.

És pont, hogy nem a "suttyók" vannak a dolog ellen, hanem azok akik nem azok a tipikus nyáj-emberek akik elvannak úgy, hogy a "bölcs juhász" mutatja nekik az utat és csak a vezérürü kolompját kell követni. Az ellenzők többségével kellemes vitákat és eszmecseréket folytattam a témában, sokkal jobb és színesebb érveket tudtak mondani, mint a nyájszellemű rettegők akik mindig félnek "a farkastól" és leszarják, ha ezért cserébe a puli és a komondor teljesen az ellenőrzésük alatt tartják őket - még jól is érzik magukat így "biztonságban" - úton a vágóhíd felé.

49.

Pedig ha tetszik, ha nem ez így működött mindig is. Szomorú dolog? Az. Egyedül a mai nagy jólétünk az ahol ezt már nem képes elfogadni sok ember, de régen ez mindennapos dolog volt. 8 gyerekből 2 maradt meg, torokgyík, TBC, pestisjárvány, és mellé olyan szintű szegénység amit ma elképzelni nem tudunk, egyedül talán még az elő nagyszüleink látták a dolgot (az enyémek legalábbis, mivel 80 felett járnak), de már a szüleink is beleszülettek a jóléti szociális államba amit ma Kádár-korszaknak nevezünk és ugyan szerény élet volt, de nem nagyon volt éhezés. Ők ismerik a "kevés van" fogalmát, de a "nincs"-et már nem. Nagyszüleim még igen, nagymamám mesél is néha arról milyen dolgokat ettek meg kényszerből. Ma ezt "ehetetlen"-nek nevezné az átlagember.

De a 19.századi vidéki Kína területein volt olyan szintű szegénység is néha, szar időjárás esetén, hogy kvázi sár-levest készítettek amivel nem nagyon táplálták magukat, de megették, hogy ne fájjon/égjen a gyomruk.

Nagyon elkényelmesedett a társadalom és könnyű elfelejteni a régi szörnyűségeket a télen meleg, nyáron hűtött lakásainkban tele fagyasztóval és hűtővel, tonnányi áruval az utcavégi boltokban és hadsereg medikit között. Régen is a betegek, a gyengék haltak bele ezekbe - durva ez, de ez egy természeti törvény, a túlélők leszármazottai általában jobb esélyekkel indultak az adott betegség ellen, illetve egy idő után persze lett ellenszer is, ami nagy segítség, bár valamilyen szinten a természet kigúnyolása is.

Ez tipikus erkölcsileg és lelkileg tragédia, de a természet törvényei alapján teljesen semleges dolog.