Ő 25, én 16. Tényleg annyira elfogadhatatlan ez?

"Nem ezek az 50 kilós, csillogó-villogó, oldalra fésült felálló hajú" :DDD Kérdező, ezen most borultam. Pont múltkor mondtam barátnőimnek, hogy ha most lennék 16, inkább leszbi lennék, minthogy ilyenekkel járjak :D

Egyrészről emiatt teljesen megértelek, hogy inkább az idősebb, férfiasabbra fiúkra vágysz. Azt viszont el nem tudom képzelni, hogy egy 25 éves pasi komolyan tervez egy 16 évessel. 4-5 év múlva inkább, de most még te nagyon gyerek vagy (akármennyire vagy "érettebb" gondolkodású, mint a többi).

Általában azt tapasztalom, hogy az ilyen korúak akkor kezdenek kislányokkal, ha a saját korosztályában nem arat sikert, vagy egy kis szórakozásra vágynak, mert a vele egykorúak már komolyabb kapcsolatot (összeköltözés, stb.) szeretnének.

23/N

Hagyjátok már ezt a sok baromságot. Nekem 29 évesen volt 17 éves barátnőm, és teljesen jól megvoltunk, és nem csak szexeltünk, más dolgokat is csináltunk.

Sokat beszélgetünk is, és nem volt semmivel hülyébb, mint egy 25 éves.

Szerinte sok.

De elszórakozni persze megteszi :)

#24, hidd el, többnyire a fiú akar beszélgetni IS, és a lány se csak beszélgetni akar... pont, ahogy a párkapcsolatokban úgy általában.

#25, a Kérdező azt írja, hogy 4 hónapja vannak együtt... szerinted mi változik törvényszerűen az 5. vagy a 6. hónappal?

#26, na ya... de mások se a 3. nap költöznek össze általában, és pl mi is (17/33 anno) összeköltöztünk, miután a párom 18 lett... 1998-ban:)

Digo, a férfiak férfitársasága ilyenkor egyébként a tipikus "savanyú a szőlő" dumát adja elő az irigységtől kanárisárgán, hallva, hogy a barátjuk boldog, az ő feleségük meg otthon meg az ovuteszteket hajszolja a neten, és leosztja, hogy mikor KELL szeretkezniük:)))

Naszóval, tényleg el kellene szakadni az előítéletektől. A szülőket meg többnyire az sokkolja (tényleg, felhívhatom anyós-apóst, hogy mi sokkolta őket anno:))), hogy egyfelől rádöbbennek, hogy a lányuk nem "majd 10 év múlva", hanem sokkal előbb fog "kirepülni" minden valószínűség szerint. Másfelől, hogy az ilyenkor szokásos szülői fegyelmező eszközök többsége hatástalanná válik, innentől nem adhatják elő azt, hogy "amíg az én kenyerem eszed" és társai...

Időt kell hagyni a szülőknek is, hogy megbékéljenek a helyzettel, ennyi.