Miért nem találok egy rendes lányt?

"Igen, a láng a legfontosabb."

Ha a lángot te a szerelemmel azonosítod, akkor ki kell, hogy ábrándítsalak: az nem jön első látásra. Férfiaknál tutira nem. Ez csak a rózsaszín lányregényekben létezik.

Igen, már nem először olvasok ilyen válaszokat. :)

"Úristen, te akkor biztos nem voltál még szerelmes... "

Egyszer éreztem ilyeet. 3 hónap múltán szépen ki is ábrándultam. Azóta pedig szépen megtanultam, hogy két embert nem az fog összetartani hosszú távon, hogy amikor először meglátják egymást, felforr a vérük. Ez vágy, szenvedély, láng, lehet így nevezni, de ez nem SZERELEM.

A szerelemhez ugyanis az is hozzátartozik, hogy megismerd a másikat, és tudd, hogy mennyire egyezik a lényetek belülről. Amit a nagyvilágról gondoltok, ahogy az életről vélekedtek, ahogy a jövőt tervezitek. Ez mind hozzátartozik.

És mindezek nem jönnek egy pillanat alatt, ehhez meg kell ismerni a másikat.

A másik oldalról viszont, a nőkre jellemző, hogy összejönnek olyannal, aki meggyújtja bennük a szikrát, majd rájönnek, hogy az az ember totál más, mint ők, vagy mint amilyen TÁRSAT ők szeretnének, mégis vele maradnak, még akkor is, ha mondjuk az a pasi a világ legnagyobb trógere is, mert nem képesek racionálisan végiggondolni a dolgokat.

A másik oldalról meg, olyan fiúkat lényegében levegőnek néznek, akik a lelküket kitennék értük, mindezt olyan indokkal, hogy "elsőre nem volt meg a szikra".

Nem értem, miért várjátok, ti nők, hogy a szerelem az majd valamiféle pillanatszerű, katartikus élmény lesz. Ez nagyon könnyen csalódásokhoz vezethet, és a élet nem a pillanatok kiéléséről szól, hanem egy folyamat, egy egész.

ma 18:42

Én úgy vettem észre, hogy a gondok forrása legtöbbször az, hogy a nők keverik össze a lángot a szerelemmel. Lásd az előbbi hozzászólásomat. :)