Amennyiben még nem vagy 18 éves, a böngésződ Vissza gombja segítségével hagyd el az oldalt.
Ha depis voltam és nem vettem neki fel, most mennyit vezekeljek ez miatt?
Nem egyszer esett meg mondjuk, hogy munkában pl nem telózom, de munka után meg úgy "kivagyok" a munkatársaktól, hogy majdnem sírok.
Az estém néha az hogy magamat rágom a napon, szomorkodom.
Ilyen állapotokban senkinek nem szoktam felvenni a teledont hanem pl könnyekkel zenét hallgatok, vagy álomba sírom magam.
Nem gyakori, de megesik.
Ezeket nem szoktam elmondani a páromnak, vagy akivel ismerkedem, mert soha nem is tudnak segíteni, és megesett olyan is hogy empátia helyett csak szánalmat lenézést kapok, mert a másikat meg pl imádják a munkahelyen és én vagyok a másik szemében a szerencsétlen szocializálatlan, nem sorstársak, nem lelkitársak, a mostani barátomnak is sok barátja van, munkahelyére nem görcsölve jár be, és terhelni sem akarom.
Megint elmúlt egy ilyen éjszakám, de sterintem most úgy megsértődött(vagy azt hiszi csalom), hogy mintha ignorálna is. írtam neki, hogy ne haragudjon nagyon rossz napom volt
Ezen kívül írogassak még, hívogassam még, keressem, kússzak másszak vezekeljek, vagy engedjem el?
Hát de mit csináljon veled a párod ha érthetetlen de tényleg, hogy többször a munkatarsak miatt rinyálsz? Nem lehet megérteni!!!
Válts munkahelyet, hányszor írjak még le és ja pszichiáterhez menj inkább, súlyos gondjaid vannak. A depresszió nem hülyeség és nem érdemli meg a pasid, hogy miattad szenvedjen. Neked jó, hogy picsogsz sűrűn miattuk? Ha kotekednek és hasonlók akkor jelentsd be őket, ha te vagy a bűnös, akkor mondj fel.
Mit nem lehet ezen felfogni?
Teljesen természetes ha valakinek rossz napja van hogy szomorú.
A pszichologusok szerint amugy a fájdalmakat meg kell élni és nem is szabad elfolytani. Azután meg nagylevegő és felállni.
Ha nem a munkahely, mástól is megeshet, hogy szomorú vagyok.pl rokon halála, történhet akármi.
Nehogynár ne legyen jogom sírni szomorúnak lenni, mert az beteges es menjen pszichologushoz.
12# ezért se kötöm az orrukra. Teljesen elég, ha nem veszem nekik(senkinek) fel és nem is beszélnek velem.
Nem is várok tőlük semmit de közhelyeket sem meg azt sem, hogy magyarázatokra kényszerítsenek mikor pont nem ez hiányzik akkor ha baj van, hogy még a másik terheljen engem.
Egyedül vagyok olyankor. Nem panaszkodom nem nyígok hanem nem is beszélek eltűntem.
Hát de miért nem lehet neki egy uzit írni, mint pl :
"Bocsi, de rossz kedvem van, majd máskor beszélünk!" és hasonlókat írni?
Te azt hiszed, hogy ez így működni fog? Te magad félsz, hogy megunja. Sírj akkor, de nem halsz bele egy üzenetbe.
"Ha depis voltam és nem vettem neki fel, most mennyit vezekeljek ez miatt?"
"Ezen kívül írogassak még, hívogassam még, keressem, kússzak másszak vezekeljek"
Szerinted mi a megoldás? Te mit szeretnél?
Nem értem a kérdést, hogy mire vagy kíváncsi.
Itt azt válaszolták meg, hogy fordulj pszichológushoz, de nem ez volt a kérdés.
Amikor sírsz. Amikor világvége van.
1.nem magyarázkodni akarsz másoknak
2. Csak bantalmazásnak lehet megelni azt hogy mások segíteni se tudnak, vagy leráznak.
Ha megirnám hogy szomiru vagyok most ne beszéljunk és erre azt kaonám hogy oké akkor holnap, szerinted ez nekem hogy esne? Gondolj már bele. Egy belémrugásnak élném meg hogy ennyire nem érdekli az sem ha felfordulok.de ha emoátiát visznek is bele ezekkel a közhelyekkel megint csak rosszabbul lennék!
Meg sírva pont nem magyarázkodásokra vágyok hogy körüzenetkben tájékoztassak mindenkit arról, hogy nem vagyok egy darabig mert különben meg azért rúgnak belém.
Nézz meg egy síró embert. Neki áll telefonon pötyögni netezni üzengetni instázni? Hogy kaoja az ívet továbbra is? Itt is ez megy most is. Te szerencsetlen miert nem keresel másik helyet? (Honnan a feltételezés h nem keresek?)
Ezt kapná.
Fúh, neked tényleg komoly gondjaid vannak. Semmi sem lenne jó, de akkor minek a szösznek pasizol??????????
Magadat hozd rendbe, ne mástól várd el, hogy megteszi. És ne az ő szavain, vagy tettein lógj.
Senki nem tud neked segíteni! Csak te önmagadon!
További kérdések:
Minden jog fenntartva © 2024, www.gyakorikerdesek.hu
GYIK | Szabályzat | Jogi nyilatkozat | Adatvédelem | Cookie beállítások | WebMinute Kft. | Facebook | Kapcsolat: info(kukac)gyakorikerdesek.hu
Ha kifogással szeretne élni valamely tartalommal kapcsolatban, kérjük jelezze e-mailes elérhetőségünkön!