Amennyiben még nem vagy 18 éves, a böngésződ Vissza gombja segítségével hagyd el az oldalt.
Ha önállótlan fejreesett nő vagyok akit mai napig a szülei támogatnak pluszba es pont egy önállo sikeres ffivel járok aki semmit nem segít, akkor nem illunk össze?
Abszolut nincs mellette biztonságérzetem.(van saját háza stb) es biztonságérzetet alapelve hogy egy nőnek se akar soha nyújtani legyen önállo egy nő, válás esetén is menjen a tobb gyerekkel is és éljen meg, ne tőle függjön.
Fiktív pelda: ha nem lenne kajára se pénzem, tiszta égő lenne tőle kölcsönkérni, hogy ennyire fejreesett nőt látna bennem.
Szóval bajban ezer biztos hogy csak így számíthatnék rá hogy mellette ez nekem keményen megalázó lenne es max kölcsön szinten.
Mig ellenben egy más tipusu sraccal egyutt fejlodnénk haladnánk, összetehetnénk a megtakarításainkat közös kia fészekre, alakitgathatnánk a közös kis életunket, tudnam azt hogy gyerekkel se hagyna el, egyedul a sz.rban.
Szoval a mostani párommal minden szep es jo csak ebbe belegondolva amugy marhára semmi nem szép és jo. Nem haladok nem fejlodok vele semerre eleve, nem tamogat nem segít es keres ca havi 1 millát, 50 millás kocsit akar venni, meg stb
Es el akar vinni a családhoz bemutatni...hát en meg nagyon nem akarok menni..
Jol látom hogy halott ügy es inkabb lépjek ki?
válasza:"De ilyennel lehet egyáltalán komolyban gondolkodni aki mellett így él az ember ebben a hiszemben hogy ha rajta múlna nem rajtam akkor felőle mehetnék a kölykökkel a híd alá is váláskor?"
Normális esetben a nők azért nem a híd alá mennek váláskor, mert nekik is volt/van saját lakásuk vagy bizonyos részt beletettek a közös lakásba/házba, ami válás esetén visszajár. Nem azért, mert a faszi a p#csájuk alá tett egy lakást/házat puszta szívjóságból.
Az, hogy "vendégnek" érzed-e magad a párod házában egyáltalán nem azon múlik, hogy beleadtál-e, vagy nem. Mi a párom lakásában lakunk, sosem éreztem magam vendégnek, mert az első pillanattól a közös otthonunkként, nem "a lakásaként" hivatkozott rá. Pl. ha oda mentünk, akkor azt mondta, hogy "haza" megyünk, nem azt, hogy "hozzám". Nincs enyém-tiéd, közösen intézzük a dolgokat, mióta ott élünk (anyagilag, szervezésileg, házimunka terén is). Ettől függetlenül egy szakítás, később esetleg válás után, akár gyerekkel együtt teljesen természetes, hogy én leszek az, aki szó nélkül összepakolja a cuccát és elhúz. Ha addigra nekem is lesz lakasom, akkor oda, ha nem, akkor albérletbe vagy anyámékhoz. Ez van, abból tud gazdálkodni az ember, amit megteremt.
De itt nem az a kerdes h en mit teremtek meg teljesen egyedul.
Hanem hogy ilyen emberrel akarjak e komolyat aki sz.rban otthagy. Nem TÁRS. Hanem "csak" a párod/férjed akarkid.
válasza: válasza:36 es nem. Voltak már kapcsolataim. Es törekedtek is benne arra hogy egyenranguak legyunk.
Kértem hogy aki nem erti a kérdést ne fárassza itt magát!
Es ez mégcsak nem is válasz semmire.
37
A jövőképem negatív vele. Ez errol szól csak. Mert ilyen.
válasza:#19: nem erről van szó, hanem arról, hogy legyen annyi önállóságod, hogy ne legyél a másiknak kitéve.
Nincs pénzed, nincs saját lakásod, nincs hova menned, akkor mit csinálsz, ha kiderül, hogy a pasid bántalmazó, lelki terrorban tart? Tűröd, mint sokan mások...
Na ezt kéne megelőzni.
Se vendég nem akarok lenni a saját ferjemnél gyerekek apjánál aki majd megy amerre akar ha kivágják, es sem egyedulállo anya.
Ez errol szol.
Ezeket az opciókat adta nekem elő. Ne szamitsak rá semmiben, vegyek házat magamnak. Pont.
Es ha veszek, ilyet vegyek komolyan?
Kapcsolódó kérdések:
Minden jog fenntartva © 2024, www.gyakorikerdesek.hu
GYIK | Szabályzat | Jogi nyilatkozat | Adatvédelem | Cookie beállítások | WebMinute Kft. | Facebook | Kapcsolat: info(kukac)gyakorikerdesek.hu
Ha kifogással szeretne élni valamely tartalommal kapcsolatban, kérjük jelezze e-mailes elérhetőségünkön!